1993. szeptember 14-én hajnalban három robbanás rázta meg a békásmegyeri Jós utcai lakótelepet. A detonációk egy illegális anyagokat felhalmozó férfi lakásából indultak, a tragédiában heten vesztették életüket, köztük egy testvérpár is.

Egy házba zárt puskaporos hordó

Harminckét évvel ezelőtt, a Jós utca 8. szám alatt lévő lakásban egy pszichés zavarokkal küzdő férfi veszélyes anyagokat – köztük vegyszereket, pirotechnikai eszközöket és

30 kilogramm TNT-t – tárolt.

A vizsgálatok szerint a mosógépben elrejtett pirotechnikai szerekből elpárolgott a nedvesség, ez pedig kémiai reakciót indított el. A hajnal négy órakor bekövetkező hármas robbanás következtében a panelház szerkezete több helyen beomlott.

A detonáció után azonnal pusztító tűz ütött ki, amely napalmcsóvákat és repeszdarabokat lövellt a környezetbe. A robbanás ereje akkora volt, hogy az épület homlokzati elemei 10 métert repültek, a környéken parkoló autók százai megrongálódtak, sőt, még a szomszédos házak ablakai is betörtek.

Hét halálos áldozat, 210 lakó evakuálva

A tragédiában az elkövető mellett hat ember vesztette életét, köztük egy fiatal testvérpár, akik a szemtanúk szeme láttára ugrottak ki a lángoló épületből. Tíz személy sérült meg, és 210 lakót kellett evakuálni. A lángokat csak reggel hat órára sikerült megfékezniük a tűzoltóknak – számolt be róla a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság.

A Jós utcai házat később teljesen helyreállították, ma is lakják. Az eseményekre ma már csak a homlokzati felújítás nyomai, a lakók emlékezete és az 1994-ben elhelyezett emléktábla emlékeztet.

Mit mond a Btk.?

A Jós utcai tragédia jogi szempontból elsősorban a robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés bűncselekményének minősül, amelyet a hatályos Büntető Törvénykönyv (2012. évi C. törvény) 263. §-a szabályoz.

Btk. 263. § (1) bekezdés:

„Aki robbanóanyagot vagy robbantószert engedély nélkül készít, megszerez, tart, forgalomba hoz, behoz, kivisz vagy átszállít, bűntett miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”

Minősített esetek:

• Jelentős mennyiség esetén:
  egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés.
• Ha a cselekményt nagy nyilvánosság előtt vagy bűnszövetségben követik el:
  két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés.
• Különösen nagy mennyiségben, hivatalos személyként, üzletszerűen vagy bűnszervezetben elkövetve:
  öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés.
• Ha a cselekmény emberélet kioltásával, súlyos testi sértéssel vagy jelentős kárt okoz:
  tíz évtől húsz évig, vagy életfogytig tartó szabadságvesztés.

Gondatlanságból elkövetett eset:

Btk. 263. § (5) bekezdés:

„Aki a (1)–(4) bekezdésben meghatározott bűncselekményt gondatlanságból követi el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”

Kiegészítés – emberölés, mint párhuzamos jogi szál

A robbanás következtében több ember életét vesztette, ezért az ügyben párhuzamosan emberölés bűntette is felmerülhet. Ezt a Btk. 160. § szabályozza, amely szerint:

Btk. 160. § (1) bekezdés:

„Aki mást megöl, bűntett miatt öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”

Amennyiben bizonyítható az elkövető szándékossága vagy különösen veszélyes elkövetési módja, a 160. § minősített esetei is alkalmazhatóak lehetnek – például:

közveszély okozása stb.

több ember halála,

különös kegyetlenség,