Hirdetés

Letartóztatások a munkaerő-kölcsönzéssel kapcsolatos ügyben

2026. április 24. 16:30
ZSH
Openverse, illusztráció

Összehangolt akciót hajtott végre a Központi Nyomozó Főügyészség egy munkaerő-kölcsönzéssel kapcsolatos korrupciós ügyben. Két gyanúsítottat a bíróság egy hónapra letartóztatott, miután a vád szerint kenőpénzért cserébe ígértek gyorsított ügyintézést külföldiek tartózkodási engedélyéhez.

A Budai Központi Kerületi Bíróság nyomozási bírája elrendelte annak a két személynek a letartóztatását, akiket befolyással üzérkedés bűntettével és más bűncselekményekkel gyanúsítanak. A megalapozott gyanú szerint az érintettek azt állították, hogy befolyásos hivatalos személyekkel ápolt bizalmi viszonyuk révén képesek gördülékenyebbé tenni a munkavállalási célú tartózkodási engedélyek beszerzését.

A nyomozás adatai alapján a gyanúsítottak egy vállalkozótól 17 000 eurót vettek át előlegként, majd ezt az összeget egy társukkal közösen egymás között elosztották.

A Központi Nyomozó Főügyészség az eljárás során több helyszínen tartott házkutatást és foglalt le bizonyítékokat. Az ügyben összesen négy embert hallgattak ki gyanúsítottként, közülük két személy őrizetbe vételéről döntöttek korábban. Az ügyészség indítványozta a letartóztatásukat, mivel álláspontjuk szerint fennállt a szökés, az elrejtőzés, valamint a bizonyítás megnehezítésének veszélye.

A bíróság helyt adott az ügyészi indítványnak, és mindkét terhelt esetében elrendelte a kényszerintézkedést egy hónapos időtartamra. A döntés nem jogerős, mivel a gyanúsítottak és védőik fellebbezést nyújtottak be ellene.

⚖️ Mit mond a Btk.?

A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 298. § (1) bekezdése szerint aki arra hivatkozással, hogy hivatalos személyt vagy gazdálkodó szervezet önálló intézkedésre jogosult dolgozóját vagy tagját befolyásolja, a maga vagy más részére jogtalan előnyt kér, a felajánlott vagy ígért jogtalan előnyt elfogadja, illetve a jogtalan előny kérőjével vagy elfogadójával egyetért, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A (2) bekezdés értelmében a büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az elkövető azt állítja vagy azt a látszatot kelti, hogy hivatalos személyt vagy gazdálkodó szervezet önálló intézkedésre jogosult dolgozóját vagy tagját vesztegeti meg, vagy a bűncselekményt bűnszövetségben követi el.

Megosztás:

Kapcsolódó cikkek

Betöltés...

📰 MÉG TÖBB BŰNÜGY 🚨 LEGFRISSEBB HÍREK