A Debreceni Fellebbviteli Főügyészség a korábban kiszabott 7 év börtönbüntetés súlyosítását indítványozta. A vádlott bosszúból próbálta felgyújtani ismerőse házát, miközben a család bent tartózkodott.

Ahogy arról korábban már beszámoltunk, 2023 decemberében a vádlott üzenetben kért kölcsön barátjától, aki a kérést elutasította. A férfi ezért életveszélyesen megfenyegette az ismerősét, majd megjelent a család ingatlanánál, ahonnan elküldték. Az elkövető a visszautasítás miatt elhatározta, hogy bosszúból felgyújtja az épületet.

A férfi ittas állapotban tért vissza a sértett ingatlanához, ahol egy benzinnel átitatott rongyot az ablakpárkányra helyezett, és öngyújtóval meggyújtotta. A benzin a tűz hatására belobbant, a lángok pedig átterjedtek a leengedett redőnyre. A lakóházban tartózkodók azonnal észlelték a tüzet és az udvarra menekültek. A tüzet a sértett édesapja a redőny vaskeretének kiszakításával, illetve az arra járók víz segítségével fékezték meg, így személyi sérülés nem történt.

A tettes elmenekült, de később ismét megjelent a helyszínen, ahol a rendőrök elfogták.

A vádlottat a Miskolci Törvényszék különös kegyetlenséggel, több ember sérelmére elkövetett emberölés bűntettének kísérlete miatt 7 év börtönbüntetésre és 7 év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy feltételes szabadságra nem bocsátható.

Az ítélet ellen az ügyészség súlyosításért, míg az elkövető és védője a minősítés megváltoztatásáért, illetőleg enyhítésért fellebbezett. A Debreceni Fellebbviteli Főügyészség álláspontja szerint a büntetési tétel középmértéke – 15 év – alatti tartamú büntetés indokolatlanul enyhe. Nyomatékos súlyosító körülményként értékelték az esti elkövetést, illetve azt, hogy csak a szerencsének és a bent tartózkodók éberségének köszönhető a tragikus következmények elmaradása.

Másodfokon az ügyben a Debreceni Ítélőtábla dönt.

⚖️ Ügyvédi szemmel: A szándékosság és a minősített emberölés súlya

A miskolci eset rávilágít arra, hogy a gyújtogatás nem csupán rongálás, ha az épületben emberek tartózkodnak. Partnerünk, dr. Kiss D. Csaba hangsúlyozza: a Btk. 160. § (2) bekezdése alapján a különös kegyetlenséggel, több ember sérelmére elkövetett emberölés büntetési tétele 10 évtől 20 évig, vagy akár életfogytig terjedő szabadságvesztés. Mivel a vádlott benzinnel átitatott ronggyal gyújtotta meg a zárt ablakot, a joggyakorlat szerint tudatosan vállalta a bent lévők halálának reális kockázatát.

A 7 éves börtönbüntetés a minősített esetekre vonatkozó büntetési tartomány alsó határa alatt van, ami szakmai szemmel nézve indokolatlanul enyhének tűnik – különösen, hogy a törvényi középmérték ebben az esetben 15 év lenne.

„A sértettek ébersége és a járókelők bátor segítsége mentette meg az életeket, nem pedig az elkövető önkéntes elállása vagy megbánása. Az ilyen gátlástalan, a család otthonát éjszaka megtámadó magatartás szigorú és visszatartó erejű büntetést követel, amely arányban áll a cselekmény rendkívüli társadalmi veszélyességével” – teszi hozzá az ügyvéd.

Életellenes bűncselekmény áldozata lett, vagy családja biztonságát fenyegetik? Ne várjon a tragédiáig, kérjen határozott jogi képviseletet dr. Kiss D. Csabától a jogomvan.hu oldalon!

⚖️ Mit mond a Btk.?

160 § (1) Aki mást megöl, bűntett miatt öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés tíz évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha az emberölést e) különös kegyetlenséggel, f) több ember sérelmére követik el.

161 § (1) Kísérlet miatt büntetendő, aki a szándékos bűncselekmény elkövetését megkezdi, de nem fejezi be. (2) A kísérletre a befejezett bűncselekmény büntetési tételét kell alkalmazni.

Ezt olvastad már? Magyarországon először alkalmaztak nyomkövetőt a távoltartás ellenőrzésére