Törvényes örökös nélkül elhunyt személyek hagyatékát szerezték meg jogosulatlanul egy szervezetten működő bűnözői kör tagjai – derítette ki a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda. A hatóság szerint az ügyben 21 gyanúsított érintett, a csoport több százmillió forint vagyonra tett szert.

A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda a Nemzeti Védelmi Szolgálat feljelentése alapján még tavaly indított nyomozást az ügyben. A gyanú szerint az illegális hagyatékszerzési tevékenység 2024 nyarán kezdődött. A bűnszervezet vezetője egy 32 éves budapesti ügyvédjelölt, dr. J. S. volt, aki a bizonyítékok alapján az egész konstrukciót kidolgozta, a hálózatot kiépítette és a résztvevőket irányította.

A férfi meghatározta a tagok feladatait, ellenőrizte a végrehajtást, és aktívan részt vett azokban a folyamatokban is, amelyek során felkutatták azokat az elhunytakat, akiknek nem volt törvényes örökösük. A hagyatéki eljárásokhoz gyakran strómanokat kerestek – családtagok vagy ismerősök köréből –, akik később „ál örökösként” jelentek meg. A vezető jogi ismereteit és kapcsolatteremtő képességét kihasználva információkat szerzett különböző hagyatéki ügyekről.

A hierarchiában a vezető alatt egy 48 éves budapesti ügyvédjelölt, dr. L. Á., valamint egy 64 éves jogász, dr. Sz. A. I. helyezkedett el. A két nő szervezői és végrehajtói szerepet is betöltött: feladatuk a strómanok és hamis tanúk felkutatása és beszervezése volt. Több esetben saját maguk is „örökösként” tűntek fel az eljárásokban.
Tevékenységükhöz három ügyintéző is segítséget nyújtott. Közülük az egyik egy vidéki polgármesteri hivatal haláleseti anyakönyvvezetője volt, egy másik egy kerületi polgármesteri hivatal hagyatéki ügyintézője, míg a harmadik egy kormányhivatali ügyintézőként dolgozott. Kapcsolatrendszerük révén jutottak hozzá elhunytak adataihoz.

Több mint 600 millió forintot vettek zár alá

Az egy éven át tartó felderítés során a nyomozók megállapították, hogy a bűnszervezet összesen 13 hagyatéki ügyben szerzett meg jogellenesen vagyont, valamennyi eset budapesti közjegyző előtt jogerősen lezárt eljárás volt. Emellett további 11 hagyatéki ügy még folyamatban van. Az egyes esetekben alkalmanként 10 és 300 millió forint közötti vagyon került a csoporthoz.
A szervezet vezetői egyenlő arányban osztoztak a megszerzett javakon, míg a strómanok rendszerint 5–5 millió forintot kaptak. Annak vizsgálata, hogy a hivatali dolgozók részesültek-e ellenszolgáltatásban, még folyamatban van.
A KR NNI és az NVSZ közös akciójában december 9-én, több száz rendőr részvételével, 32 helyszínen csaptak le az érintettekre. Lakóingatlanokban, ügyvédi irodákban és hivatalokban tartottak kutatást, összesen 21 főt fogtak el. Tíz gyanúsítottat őrizetbe vettek, közülük a bíróság hetet – a három vezetőt és négy ál örököst – letartóztatott.
A Vagyonvisszaszerzési Hivatal eddig több mint 610 millió forintnyi vagyont biztosított: ingatlanokat, járműveket, készpénzt és bankszámlákon lévő összegeket.

⚖️ Mit mond a Btk.?

Btk. 459. § (1) 1. pont – bűnszervezet
Bűnszervezet: legalább három személyből álló, hosszabb időre, hierarchikusan szervezett és konspiratívan működő csoport, amelynek célja ötévi vagy azt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmények elkövetése.

Btk. 363. § – Hivatali visszaélés
(1) „A hivatalos minőségében eljáró közfeladatot ellátó személy, aki hivatalos minőségére hivatkozva vagy azt kihasználva jogtalan előnyt szerez vagy jogtalan hátrányt okoz, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”

Btk. 399. § – Pénzmosás
(1) „Aki más által elkövetett büntetendő cselekményből származó dolgot átalakítja, átruházza, vagy a dologgal összefüggésben bármilyen pénzügyi tevékenységet végez, illetve pénzügyi szolgáltatást vesz igénybe abból a célból, hogy annak eredetét eltitkolja vagy elleplezze, pénzmosást követ el.”
Az alapeset bűntett, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Ezt olvastad már? 411 milliós átverés: minisztériumi kapcsolatokkal és értéktelen mázolmányokkal fosztották ki a vállalkozókat