A magát befolyásos kormányzati embernek kiadó K. Attila és bűntársai több mint 400 millió forinttal károsítottak meg hiszékeny üzletembereket. A Fejér vármegyei férfi hamis ígéretekkel, nem létező pályázatokkal és túlárazott festményekkel verte át áldozatait.

K. Attila éveken át gondosan építette fel a róla alkotott hamis képet. Konferenciákon jelent meg, politikusokkal közös szelfiket osztott meg, és lépten-nyomon a kisebbségi felzárkóztatás fontosságáról szónokolt. A látszólag befolyásos, tűzközeli kapcsolatokkal rendelkező férfi azonban a valóságban egy dörzsölt szélhámos volt, akinek egyetlen célja a gyanútlan áldozatok kifosztása volt. Olyan meggyőzőerővel beszélt a Belügyminisztériumban betöltött állítólagos pozíciójáról és a rendelkezésére álló uniós milliárdokról, hogy hét tapasztalt vállalkozó is szó nélkül nyitotta ki előtte a pénztárcáját.

A csalássorozat 2022-ben egy hévízi ingatlanügylettel indult. Egy idős hölgy hónapok óta árulta 120 millió forintért a házát, amikor megjelent K. Attila és társa. Készpénz helyett egy „felbecsülhetetlen értékű” festménygyűjteményt ajánlottak fel, állítva, hogy belügyminisztériumi kapcsolataik révén a képek akár 242 millió forintért is értékesíthetők. Az üzlet megköttetett, a sértett azonban végül mindössze 5 millió forintot és 33 darab, alig 13 milliót érő festményt kapott a házáért cserébe. A rendőrségi nyomozás ekkor indult meg, és hamar kiderült: nem az idős hölgy volt az egyetlen áldozat.

Heiner Szilárd Kálmán alezredes, a Zala Vármegyei Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Igazgatóság Gazdaságvédelmi Alosztály vezetője elmondta:

„A nyomozás során derült fény arra, hogy K. Attila nem csak az ingatlanvásárlással csapta be a sértettet. Azt állította, hogy a Belügyminisztériumban vezető emberként dolgozik, és hozzá tartoznak a roma felzárkóztatási pályázattal kapcsolatos feladatok… Azt mondta, hogy 3400 milliárd támogatást kaptak 2022-ben, ezért ebből lehet gazdálkodni, és cégenként 50 milliárd forint támogatást intézhet.”

A csaló egy sosem létezett „autópálya-védő rács” gyártására is kalapozott pénzt, a hévízi sértettől további 21 millió forintot csalt ki a projektre hivatkozva. A sértett, bízva újdonsült „befolyásos” ismerősében, bemutatta K. Attilát vállalkozó barátainak is, akiket a férfi ugyanazzal a mesével hálózott be: minél több roma munkavállalót foglalkoztatnak, annál több uniós pénzt hívhatnak le.

Családi vállalkozásban mosták a pénzt

A hiszékeny vállalkozók sorban dőltek be az ígéreteknek. Egy kőzetbányász 32 millió forintot bukott az üzleten – a pénzt egy budapesti parkolóban, egy autó hátsó ülésén adta át –, cserébe később a gyanúsított családtagjainak nevén lévő autókat kapott „kártalanításként”. Egy vágóhíd tulajdonosa 22 millió forintot és 5 millió forint értékű húst adott át, míg egy emufarmos vállalkozótól a „program beindítására” 18,6 millió forintot, 58 millió forintnyi eurót, sőt még egy 50 milliót érő tanyát is sikerült megszerezniük.

Koller Judit alezredes, a Zala Vármegyei Rendőr-főkapitányság Gazdaságvédelmi Alosztály kiemelt főnyomozója részletezte a módszereket:

„Egy emufarmos vállalkozót telefonon keresett fel: egy vállalat tisztviselőjeként őt is kiválasztotta egy programra, mely 2 milliárd forintos állami támogatással jár… Ennek feltétele, hogy tíz családot kellene foglalkoztatnia és legalább 2 évig kellene működnie a programnak öt-hat más gazdasági társasággal együttműködve.”

A bűnbanda egy másik tagja, Sz. Márk egy órakereskedőt célzott meg, akitől 39 millió forint értékben csaltak ki luxusórákat. A gátlástalanságukra jellemző, hogy további 36 millió forintnyi órát kértek el tőle azért cserébe, hogy „töröljék a nevét a titkosszolgálati megfigyeltek listájáról”.

Bár K. Attila látszólag fényűző életet élt és egzotikus nyaralásokra járt, a nevén semmilyen vagyon nem szerepelt. A rendőrök a kutatások során a fia és menye nevén találtak egy 27 millió forint értékű Mercedest és egy Volvót, amelyeket lefoglaltak. A hatóságok a 411 millió forintos kárösszegből eddig 211 millió forintot tudtak biztosítani.

Forrás: https://www.police.hu/hu/hirek-es-informaciok/legfrissebb-hireink/zsaru-magazin/411-millios-atveres

⚖️ Mit mond a Btk.?

373. § Csalás

(1) Aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt, vagy tévedésben tart, és ezzel kárt okoz, csalást követ el. (…) (5) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a csalás különösen nagy kárt okoz,

Büntetése: két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés.

Megjegyzés: Mivel a cikk kifejezetten említi az „üzletszerűen elkövetett” minősítést, illetve a kárösszeg (411 millió Ft) a „különösen nagy kár” kategóriába esik, a bíróság a (6) bekezdés b) pontja alapján öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztést is kiszabhat.