Hét személy ellen emelt vádat a Pest Vármegyei Főügyészség, miután a vád szerint egy kiszolgáltatott férfit kényszermunkára fogtak Nagykátán, elvették az ercsi ingatlanát, a vételárat pedig elrabolták tőle. Az áldozatot végül a rendőrök mentették ki egy másik ügy kapcsán tartott helyszíni ellenőrzés során.
A vádirati tényállás szerint a sértett a válását követően, 2023 augusztusában vásárolt házat Ercsiben, ahol eleinte egyedül élt, ám nem sokkal később beköltözött hozzá egy ismerőse a barátnőjével. A beköltöző nő elhitette vele, hogy erőszakos férfiak meg akarják verni, így a saját biztonsága érdekében menekülnie kell az otthonából. Védelmezőként egy nagykátai férfit ajánlott neki, a megfélemlített sértett pedig 2023 októberében át is költözött a Pest vármegyei településre – közölte a Pest Vármegyei Főügyészség.
Időközben a volt feleség bejelentése alapján a rendőrség körözést adott ki az eltűnt férfi miatt. Amikor a magát védelmezőnek beállító vádlott erről tudomást szerzett, kényszerítette a sértettet, hogy jelentkezzen az egyenruhásoknál, és állítsa azt: életben van, jól érzi magát, és nem követtek el bűncselekményt a sérelmére. A rettegésben tartott férfi eleget tett az utasításnak.
A nagykátai házban ezt követően a vádlott és édesanyja fizetés nélkül dolgoztatni kezdte a férfit a ház körül, amiért cserébe mindössze napi egyszeri, előre kiadagolt ételt biztosítottak számára. Rövidesen arra is rákényszerítették, hogy adja el az ercsi ingatlanát. A bűnügy többi vádlottjával megállapodtak arról, hogy az ingatlan a nevükre kerül, és a közjegyző előtt csak látszólag fizetik ki a vételárat. A sértettet a közjegyzői eljárás során két férfi kísérte és tartotta folyamatos félelemben, hogy ne merjen ellenszegülni. A szerződéskötés után átadott összeget a gépkocsiban azonnal visszavették tőle.
A vagyonától megfosztott áldozat helyzete a színlelt adásvétel után tovább súlyosbodott: pihenés nélkül dolgoztatták tovább, mígnem 2024 márciusában a rendőrség egy másik ügy miatt megjelent a nagykátai címen, észlelték a férfi sanyarú körülményeit, és kimenekítették a fogságból.
A vádhatóság a férfit és édesanyját minősített emberkereskedelem és kényszermunka bűntettével, a többi elkövetőt pedig kényszerítés, súlyos fenyegetéssel elkövetett zsarolás, valamint jelentős kárt okozó csalás bűntettével vádolja. A letöltendő szabadságvesztés indítványozása mellett a főügyészség kezdeményezte, hogy a bíróság kötelezze a vádlottakat az elcsalt ház valós forgalmi értékének megfizetésére a sértett részére. Az ügyben a Budapest Környéki Törvényszék hoz majd ítéletet.
💡 Jogi iránytű dr. Kiss D. Csabától: A kizsákmányolt sértett jogai és az ingatlan-visszaszerzés keretei
- Sérelemdíj a fogság, a megalázás és a pszichés terror miatt: A kitalált fenyegetésekkel fenntartott állandó rettegés, az éheztetés, az ingyenmunka kikényszerítése, valamint a kiszolgáltatottság felvetheti a sértett személyiségi jogainak (különösen a szabadsághoz, az emberi méltósághoz, a testi épséghez és az egészséghez való jogának) súlyos sérelmét. Ez a rendkívüli trauma adott esetben sérelemdíj iránti igény alapja lehet, aminek megítélése és pontos összege a bíróság egyedi mérlegelésétől és a bizonyítottságtól függ. A Be. a sérelemdíj büntetőeljárásban való érvényesítését szűkebb körben teszi lehetővé; ezért azt a gyakorlatban gyakran külön polgári perben érvényesítik.
- A polgári jogi igény és a forgalmi érték megtérítése: A sértett a büntetőeljárásban magánfélként polgári jogi igényt terjeszthet elő a vád tárgyává tett cselekmény közvetlen következményeként keletkezett vagyoni káraira. Mivel az ügyészség indítványozta az elcsalt ingatlan valós forgalmi értékének megfizetését, a bíróság a közvetlen kártérítésről a büntetőügyben is határozhat; amennyiben azonban a kárszámítás vagy az elszámolás összetett bizonyítást igényelne, a bíróság az igényt külön polgári perre utasíthatja.
- Az érvénytelen szerződés és a tulajdonjog visszaszerzése: A színlelt, fizikai kényszer vagy fenyegetés hatására létrejött szerződés a Polgári Törvénykönyv alapján semmis vagy megtámadható. Fontos eljárásjogi szabály, hogy míg a büntetőeljárásban a közvetlen kár megtérítése kérhető, addig az érvénytelenség megállapítása, az ingatlan-nyilvántartási bejegyzések törlése és a tulajdonjog visszajegyzése tipikusan külön polgári per tárgya lehet.
- A bizonyítékok és az okiratok eljárási szerepe: A kényszerhelyzet, a kizsákmányolás és a csalárd szándék igazolásában a rendőri jelentések, az orvosi és pszichológiai dokumentáció, a közjegyzői okiratok és az aláírás körülményei, valamint a tanúvallomások alapvető eljárási bizonyítékként szolgálnak.
Ha Önt vagy hozzátartozóját kényszerítéssel, fenyegetéssel megfosztották ingatlanvagyonától, és szeretné hatékonyan érvényesíteni károsulti, tulajdoni vagy személyiségvédelmi jogait, kérjen professzionális támogatást dr. Kiss D. Csabától a jogomvan.hu weboldalon.
