Razzia a Józsefvárosi piacon

Akciófilmbe illő üldözés játszódott le a budapesti Golgota úti piacon, ahol a NAV Bevetési Igazgatóságának pénzügyőrei civil akció során csaptak le két árusra. A férfiak a vészcsengőt megnyomva próbáltak elmenekülni, miután rájöttek, hogy a „vásárlók” valójában pénzügyőrök.

[Archivált média]

A NAV Bevetési Igazgatóságának pénzügyőrei civilben, vásárlóknak álcázva fedezték fel a hamis ruhákat kínáló pavilonokat a Golgota úti piacon Budapesten. A piac árusai között bevett szokás, hogy hangos kiáltással vagy egy rejtett csengő megnyomásával figyelmeztetik egymást a hatóság feltűnésekor, majd sietve bezárnak és elmenekülnek.

Azonban ezúttal a riasztás hatástalan maradt: hiába szólalt meg a vészcsengő, a pénzügyőrök gyorsabbak voltak, és a helyszínre érkező egyenruhás erősítés megakadályozta a menekülést. Az árusok a pavilonok sietős bezárására és a menekülésre sem kaptak időt.

A két, egymás melletti standon tartott ellenőrzés során összesen 1650 darab hamis ruhát találtak és foglaltak le a pénzügyőrök. A lefoglalt portékák között olyan márkajelzéssel ellátott termékek voltak, mint a Hugo Boss, Philipp Plein, Adidas és Gucci. A jogtulajdonosoknak a hamisítványokkal okozott kár megközelíti a 90 millió forintot.

Az ellenőrzés során kiderült, hogy a standok egy házaspáré voltak, akiknek nem volt bemutatható működési engedélyük és a kereskedelmi tevékenység bejelentéséről szóló igazolásuk sem. A silány minőségű, jogsértő termékeket a védjegyek jogosulti képviselői is megvizsgálták, és megerősítették, hogy azok egytől egyig hamisítványok.

A NAV hangsúlyozza, hogy a hamis ruhák vásárlója nemcsak anyagi kárt szenvedhet, de a silány minőségű termékek gyakran egészségre veszélyes anyagokból készülnek, és semmilyen garanciát nem kap. Ráadásul minden eladott hamisítvány veszélyezteti a tisztességes magyar kereskedők érdekeit is.

Az ügyben a NAV iparjogvédelmi jogok megsértése bűncselekmény miatt indított eljárást – számolt be róla a Nemzeti Adó- és Vámhivatal.

Mit mond a Btk.?

A cikkben leírt tényállás az iparjogvédelmi jogok megsértése bűncselekményét veti fel, melyet a hamisításból származó jelentős vagyoni hátrány minősít.

A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (Btk.) az alábbi rendelkezéseket tartalmazza:

388. § Iparjogvédelmi jogok megsértése

• (1) Aki
  • a) iparjogvédelmi oltalom alatt álló műszaki megoldást,
  • b) formatervezési vagy használati mintát,
  • c) védjegyet,
  • d) földrajzi árujelzőt,
  • e) eredetmegjelölést, vagy
  • f) oltalom alatt álló növényfajtát vagy állatfajtát jogosulatlanul előállít, forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik, az ország területére behoz, onnan kivisz, vagy az ország területén átszállít, ha ezzel vagyoni hátrányt okoz, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
• (2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az iparjogvédelmi jogok megsértését
  • a) üzletszerűen, vagy
  • b) jelentős vagyoni hátrányt okozva
  • követik el.
• (3) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az iparjogvédelmi jogok megsértését
  • a) bűnszövetségben, vagy
  • b) különösen nagy vagyoni hátrányt okozva
  • követik el.
• (4) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha az iparjogvédelmi jogok megsértését
  • különösen jelentős vagyoni hátrányt okozva követik el.

Megjegyzés: A jogtulajdonosoknak okozott kár összege, amely a cikk szerint közel 90 millió forint, valószínűleg a Btk. szerinti különösen nagy vagyoni hátrány kategóriájába esik. A Btk. szerint a különösen nagy vagyoni hátrány a ötvenmillió forintot meghaladó összeg. Ez a minősítő körülmény a bűntett büntetési tételét két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztésre emeli.