Közel 12 millió szál illegális dohánytermék lapult egy teherautó rakterében, amelyet a NAV nyomozói a Győr-Moson-Sopron vármegyei autópálya-szakaszon állítottak meg. Az akció során elfogott szlovén sofőrt őrizetbe vették különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette miatt.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Nyugat-dunántúli Bűnügyi Igazgatóságának nyomozói a hétvégén tartott ellenőrzés keretében az M1-es autópályáról terelték le a csempészárut szállító kamiont. A teherautót szlovén sofőr vezette, aki az okmányok szerint „fekete polyamid” árut szállított volna Szlovákiába.

Milliárdos cigaretta

A NAV pénzügyi nyomozói a konténer átvizsgálása során azonban megállapították, hogy a rakomány bejegyzése valótlan volt. A gépkocsi rakterében 1200 kartondobozba csomagolva, összesen 584 847 doboz (ami 11 696 940 szál cigarettának felel meg) csempészcigarettát találtak. Az illegális dohánytermék piaci értéke meghaladja az 1,5 milliárd forintot.

A hatóság szerint a szlovén férfi vélhetően nem számított az ellenőrzésre, mivel a hatalmas mennyiségű cigarettát kendőzetlenül szállította. Az eredményes akciót követően a pénzügyi nyomozók azonnal előállították a sofőrt, majd gyanúsítotti kihallgatását követően őrizetbe vették a különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettének megalapozott gyanúja miatt – közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal.

A NAV egyúttal felhívja a figyelmet, hogy Magyarországon dohánytermék kizárólag dohányboltban értékesíthető, és csak a hivatal által nyilvántartásba vett, regisztrációra kötelezettek adhatnak el közvetlenül ilyen terméket.

Mit mond a Btk.?

A cikkben szereplő eset – a jövedéki adó alá eső dohánytermékkel elkövetett cselekmény – a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (Btk.) Költségvetési csalás tényállása alá esik.

A jelenlegi tényállás a Btk. 396. § (6) bekezdése szerint büntetendő, amely kimondja, hogy:

• „Az (1)-(5) bekezdés szerint büntetendő, aki a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló törvényben, valamint a felhatalmazásán alapuló jogszabályban megállapított feltétel hiányában vagy hatósági engedély nélkül jövedéki terméket előállít, megszerez, tart, forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik, és ezzel a költségvetésnek vagyoni hátrányt okoz.”

A kiszabható büntetés mértékét a vagyoni hátrány nagysága határozza meg. Az 1,5 milliárd forintos érték alapján a bűncselekmény különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó minősített esetnek minősül, mivel a Btk. 459.§(6) bekezdése szerint 500000000 forint felett minősül a vagyoni hátrány különösen jelentősnek.

A különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás büntetése a Btk. 396. § (5) bekezdés a) pontja alapján:

• „A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha
  • a) a költségvetési csalás különösen jelentős vagyoni hátrányt okoz…”

A Btk. 396. §-a szerint ezen túlmenően minősítő körülmények lehetnek:

• különösen nagy vagyoni hátrány (50000001 és 500000000 Ft között)
• jelentős vagyoni hátrány (5000001 és 50000000 Ft között)
• bűnszövetségben vagy üzletszerűen való elkövetés.