Levegőben ütközött két vitorlázó gép Tokaj közelében – A pilóták ejtőernyővel ugrottak ki

Óriási szerencséje volt annak a két pilótának, akik 2024. júniusában összeütköztek vitorlázó repülőgépükkel a levegőben; az egyik pilóta szabálytalan manővere okozta a balesetet. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Főügyészség vádat emelt a felelős személy ellen légi közlekedés gondatlan veszélyeztetésének vétsége miatt.

A vádiratban foglaltak szerint a vádlott és a sértett 2024. júniusában, megfelelő repülési körülmények között szálltak fel vitorlázógépeikkel a nyíregyházi repülőtérről. Estére mindkét pilóta Tokaj felé haladt, tartva az előírt távolságot egymástól.

Amikor a sértett elérte a Tisza folyót, visszafordult, hogy megkezdje a végkisiklást a nyíregyházi reptérre, így a két gép egy ideig egymással szemben haladt. A vádlott ekkor kezdett jobbra fordulni anélkül, hogy látta volna a szemből érkező gépet, vagy rádiókapcsolatot létesített volna vele.

Fordulás közben a vádlott gépe bal szárnyának éle 138 km/órás sebességgel levágta a másik gép farkát. Mindkét vitorlázó repülőgép irányíthatatlanná vált és zuhanni kezdett. A pilóták azonnal elhagyták a járműveket és ejtőernyővel ugrottak ki. A légi járművek Nagycserkesz közelében egy mezőgazdasági területen értek földet, mintegy 500 méterre egymástól.

A légi közlekedési balesetben a vétlen pilóta könnyebben megsérült. Az ügyészség a légi közlekedési szabályokat megszegő férfit légi közlekedés gondatlan veszélyeztetésének vétségével vádolja, és vele szemben pénzbüntetést és légi jármű vezetésétől való eltiltást indítványozott – közölte a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Főügyészség.

Mit mond a Btk.?

A Büntető Törvénykönyv (Btk.) a légi közlekedés gondatlan veszélyeztetésének vétségét a következőképpen szabályozza:

Btk. 234. §

(1) Aki a légi közlekedés szabályainak megszegésével más vagy mások életét, testi épségét vagy egészségét gondatlanságból közvetlen veszélynek teszi ki, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény súlyos testi sértést okoz.

(3) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény

• a) maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást vagy tömegszerencsétlenséget,
• b) halált okoz.

(4) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény

• a) kettőnél több ember halálát, vagy
• b) halálos tömegszerencsétlenséget okoz.

A vádirati tényállás szerint a cselekmény az alábbi minősített esetet valósította meg:

• súlyos testi sértés (a vétlen pilóta könnyű sérülése a joggyakorlat szerint ilyenkor súlyos testi sértésnek minősül, ha a könnyű sérülés súlyos testi sértésnek minősülő sérüléshez vezet, vagy a könnyű testi sértésnél súlyosabb kimenetellel járt, ami ebben az esetben megvalósul, de a könnyű sérülés is elég lehet) – a forrás azonban csak könnyű sérülést említ, ezért a bűncselekmény a Btk. 234. § (1) bekezdésében foglalt alapeset a megfelelő, a sérülés mértékétől függően, mely a jogi minősítés szempontjából meghatározó. Mivel a forrás könnyű sérülést említ, a bűncselekmény az alapeset vétsége, a Btk. 234. § (1) bekezdése szerint.