Meggyőző modorú telefonos csalók hívtak fel egy szekszárdi nőt, a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) alkalmazottjának adva ki magukat, és elhitették vele, hogy a számláján lévő pénze „veszélyben van”. A folyamatos szóval tartott és manipulált áldozat végül több részletben 10 millió forintot utalt át a bűnözők által megadott „biztonságos” számlára.

A Tolna Vármegyei Rendőr-főkapitányságon tett feljelentés szerint ismeretlen tettesek ismét sikeresen csaptak be egy gyanútlan állampolgárt. A csalók a BRFK alkalmazottjaként mutatkoztak be, majd szakértőnek tűnő és megnyerő kommunikációval elérték, hogy a nő a takarékosságai egy részét, összesen tízmillió forintot utaljon el az általuk megadott számlára.

A megtévesztés érdekében a csalók folyamatosan tartották a kapcsolatot az áldozattal, többször visszahívták, hogy az „akció” alatt végig szóval tartsák. Többnyire egy női hang kommunikált, de rövid időre egy férfi is bekapcsolódott a beszélgetésbe, ami a történetük hitelességét volt hivatott alátámasztani. A tőrbe csalt nő végül a pénzintézete alkalmazottjával utaltatta el a pénzt.

A rendőrség figyelmeztet: soha ne utalj idegennek pénzt!

A tranzakció lebonyolítása után ismét keresték az áldozatot a magukat „rendőrnek” kiadó csalók, és megpróbálták rávenni, hogy a számláján maradt többi pénzét is utalja el, ennek a kérésnek azonban már nem tett eleget.

A Tolna Vármegyei Rendőr-főkapitányság ismételten felhívja a figyelmet:

• Idegenek kérésére ne utaljanak pénzt az általuk megadott idegen számlaszámra!
• Ha arra hivatkoznak, hogy a számlájuk veszélyben van, mindig a pénzintézet hiteles elérhetőségeit használva, vagy személyesen győződjenek meg az információ valóságtartalmáról!
• Idegeneknek ne adják meg az adataikat, azt se árulják el, hogy melyik pénzintézetnél van számlájuk – ha a hívó fél nem tudja, az már árulkodó!
• Ha valaki csalás sértettjévé vált, haladéktalanul tegyen feljelentést a rendőrségen, és jelezze a pénzintézetének is!

A rendőrség a Mátrix Projekt keretében továbbra is kiemelt figyelmet fordít az online térben elkövetett csalások megelőzésére és felderítésére. A témával kapcsolatban a www. kiberpajzs.hu oldalon szerezhetnek további hasznos információkat – közölte a Tolna Vármegyei Rendőr-főkapitányság.ű

Mit mond a Btk.?

A cselekmény a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (Btk.) 373. § (1) bekezdésébe ütköző, csalás bűntettének minősül.

373. § Csalás (1) Aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt, vagy tévedésben tart, és ezzel kárt okoz, csalást követ el.

Alapeset:

• A büntetés három évig terjedő szabadságvesztés, ha a csalás kisebb kárt okoz.
• A tízmillió forintot elérő, de az ötvenmillió forintot meg nem haladó kár jelentős kárnak minősül a Btk. 373. § (3) bekezdése értelmében.

Minősített eset – Jelentős kár: (3) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a csalás

• a) jelentős kárt okoz,
• b) a sértett sanyarú helyzetét kihasználva követik el,
• c) bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el,
• d) a dolog megsemmisülése vagy megrongálódása folytán bekövetkező kár megtérítésére irányuló biztosítási jogviszonnyal kapcsolatosan követik el.

Büntetési tételek a kár mértéke szerint (Btk. 373. §):

A 10 millió forint kárösszeg alapján a cselekmény jelentős kárt okozó csalás bűntettének minősül, amiért 1 évtől 5 évig terjedő szabadságvesztés szabható ki.