Hálapénzért szervezett soron kívüli vizsgálatokat egy beteghordó Pest vármegyében

Egy 55 éves férfit tartóztattak le a Pest vármegyei rendőrök, aki beteghordóként dolgozva soron kívüli ellátásokért pénzt kért páciensektől. A férfit több bűncselekménnyel is gyanúsítják.

[Archivált média]

Pénzért ígért gyorsabb ellátást

A nyomozás szerint a férfi 2024. június 5. és szeptember 23. között működtetett egy rendszert, amelynek révén soron kívüli vizsgálatokhoz juttatta ismerőseit és másokat egy Pest vármegyei kórházban. A beteghordóként dolgozó gyanúsított előre megmondta a pácienseknek, hogy mekkora összeget kell átadniuk az orvosnak, aki a vizsgálatot végezte.

A hálapénz fejében a betegek gyorsabban jutottak egészségügyi ellátáshoz. A vizsgálatokért cserébe pénzt vagy egyéb juttatásokat kapott az orvos, miközben a közvetítést és a szervezést a férfi intézte.

Komolyabb ügyekben is érintett

A Nemzeti Védelmi Szolgálat felderítése után indult eljárásban a férfit 2025. szeptember 3-án, otthonában fogták el a nyomozók. Őrizetbe vették, majd kihallgatták, és több bűncselekménnyel is gyanúsítják:

• üzletszerűen elkövetett vesztegetéssel,
• befolyással üzérkedéssel,
• csalással,
• valamint hamis magánokirat felhasználásával.

Az utóbbi vádpont azért került a gyanúsításba, mert a férfi kedvezményesen vásárolt személyautót egy orvos Magyar Orvosi Kamara tagsági igazolványát felhasználva.

A lakásán tartott kutatás során a nyomozók biankó alkalmassági véleményeket, vényeket és informatikai eszközöket is lefoglaltak. A bíróság elrendelte a férfi letartóztatását – közölte a Pest Vármegyei Rendőr-főkapitányság.

Mit mond a Btk.?

A férfi cselekménye több, a Büntető Törvénykönyvben (2012. évi C. törvény) szabályozott bűncselekmény tényállását is kimerítheti:

• Vesztegetés (Btk. 290. §) és vesztegetés elfogadása (Btk. 291. §): mindkettő bűntett, amelynek büntetési tétele attól függ, hogy milyen személyt, milyen összeggel és milyen körülmények között próbáltak befolyásolni. A minősítés szigorúbb, ha hivatalos személy az érintett, illetve ha a vesztegetés jelentős értékű.
• Befolyással üzérkedés (Btk. 298. §): alapesetben három évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. Ha a cselekményt üzletszerűen követik el, a büntetési tétel egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés.
• Csalás (Btk. 373. §): a megítélés a vagyoni hátrány mértékétől függ.
  • Ha a kár 50 000 forint alatt van, a cselekmény vétség, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető.
  • Ha a kár meghaladja az 50 000 forintot, a cselekmény bűntett, amelynél a büntetési tétel a kár nagyságával arányosan nő, akár több év szabadságvesztésig.
• Hamis magánokirat felhasználása (Btk. 345. §): ez vétség, amelyért a törvény egy évig terjedő szabadságvesztést rendel el.

Az ilyen ügyekben a bíróság a bűnhalmazat elve alapján együttesen mérlegeli a cselekményeket, így a végső büntetés jelentősen súlyosabb lehet, mint az egyes tényállások önálló szankciója.