A kecskeméti és szolnoki katonai bázisokon példa nélküli biztonsági intézkedések kezdődtek, miután kiderült: a honvédség által tárolt MiG–29-es vadászgépekből alkatrészek tűntek el. A Honvédelmi Minisztérium belső vizsgálatot indított, a bázisok környezetét megtisztították, őrzésüket pedig magasabb rangú tisztekre is kiterjesztették.

Tisztítják a környezetet, cserélik a kerítést

A Szabad Európa beszámolója szerint a Honvédelmi Minisztérium rendkívüli intézkedéseket vezetett be a kecskeméti és szolnoki katonai repülőtereken, miután nyilvánosságra került, hogy a kecskeméti bázison ellopták a MiG–29-es vadászgépek egyes alkatrészeit.

A portál szerint a Rákóczifalva határában található szolnoki bázison több méteres sávban kiirtották a sűrű bozótos növényzetet a kerítések mentén, mert az annyira elburjánzott, hogy a drótkerítések már nem is voltak láthatók. A növényirtást külön egység végzi.

A jövőbeni tervek szerint a rosszabb állapotú kerítésszakaszokat kicserélik, és megfigyelő kamerákat is felszerelhetnek a hatékonyabb védelem érdekében. Ezen felül drónokkal is figyelhetik a kerítésvonalat – derült ki a beszámolókból.

Példátlan döntés az őrzésről

A Szabad Európa értesülése szerint a honvédelmi tárca elrendelte, hogy a jövőben századosi rendfokozatig minden katona köteles őrszolgálatot vállalni a repülőterek védelmében. Ez korábban nem volt általános elvárás. A döntést azután hozták meg, hogy példátlan betörés történt Kecskeméten, és az ott tárolt MiG–29-es gépek lokátortereiből alkatrészek tűntek el.

A minisztérium nem adott bővebb tájékoztatást az intézkedések részleteiről, mivel az ügyben vizsgálat és fegyelmi eljárások is folyamatban vannak.

A szakértő szerint már évekkel ezelőtt eladhatták

A történtek kapcsán Pintér Ferenc biztonságpolitikai szakértő a Klikk TV „Mélyvíz” című műsorában úgy fogalmazott, hogy „fedősztori” is lehet a mostani eset. Elképzelhetőnek tartja, hogy az alkatrészek valójában már évekkel ezelőtt eltűntek, és csak most hozták nyilvánosságra az ügyet. Szerinte az is felvetődik, hogy belső forrás szivárogtathatott a honvédségből.

A kecskeméti betörés körülményeiről az előzőekben írtuk, hogy az elkövetők átvágták a kerítést, és a gépekből műszaki elemeket, például lokátortéri alkatrészeket vittek magukkal.

A cikk hangsúlyozta: nem világos, hogyan juthattak be egy szigorúan őrzött katonai objektumba úgy, hogy senki nem észlelte őket, valamint, hogy a bázison dolgozók közül kikerülő elkövetők is szóba jöhetnek, azaz nem kizárt, hogy bennfentes segítséggel történt a lopás.

Mit mond a Btk.?

A katonai objektumok sérelmére elkövetett lopás minősített bűncselekménynek számít.

Lopás – minősített eset (Btk. 370. § (6) bekezdés):

„A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a lopást például:

• közfeladatot ellátó szerv (pl. katonai létesítmény) sérelmére,
• zártöréssel,
• jelentős értékre,
• bűnszövetségben követik el.”

Katonai bűncselekmények – Hadi szolgálatra rendelt anyaggal visszaélés (Btk. 433. §):

„Aki hadi szolgálatra rendelt anyagot jogtalanul eltulajdonít, eltitkol vagy azzal visszaél, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”

Ha a visszaélés szolgálati viszonyban lévő személy részéről, vagy üzletszerűen történik, a büntetés kettőtől nyolc évig terjedhet.