A Honvédelmi Minisztérium belső vizsgálatot rendelt el a kecskeméti repülőtéren történt súlyos betörés kapcsán, ahol MiG–29-es vadászgépekből tűntek el alkatrészek. A rendőrségi nyomozás mellett az eset a honvédségi őrzés-védelem gyengeségeire is rávilágított.

Szervezett akció, tudatos célpontválasztás

A Honvédelmi Minisztérium hivatalosan megerősítette, hogy a kecskeméti katonai repülőtéren történt lopás ügyében belső vizsgálat indult. Mint ismert, ismeretlen elkövetők körülbelül két héttel ezelőtt a drótkerítést átvágva hatoltak be a katonai objektum területére, majd megrongálták a MiG–29-es vadászgépek orrkúpját, hogy hozzáférjenek a lokátortérhez. A célzott alkatrészeket ezután eltulajdonították.

Az ügyben a Bács-Kiskun Vármegyei Rendőr-főkapitányság is nyomozást folytat, azonban a Honvédelmi Minisztérium bővebb részleteket nem közölt, mivel a repülőtér biztonsági adatai nem nyilvánosak.

Szakértő: külföldi megbízás is elképzelhető

Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő a sajtónak nyilatkozva úgy fogalmazott:

„Ez egy tudatos, megszervezett lopás volt.”

Szerinte a vizsgálat során kulcsszerepet kapnak majd a kamerafelvételek is. Hozzátette, hogy bár az eset furcsa, nem kizárt, hogy máshol is történhet hasonló bűncselekmény.

A szakértő szerint a magáncégek nem voltak felkészülve egy ilyen behatolásra, és a történtek rávilágítanak arra, hogy az őrzés-védelem szabályozása szigorításra szorulhat. Véleménye szerint az sem kizárt, hogy a háttérben külföldi – akár orosz vagy ukrán – megbízás állhat.

Mit mond a Btk.?

A Büntető Törvénykönyv 370. § (1) bekezdése szerint „aki idegen dolgot jogtalanul eltulajdonít, lopást követ el”. Mivel a bűncselekmény katonai létesítmény területén történt, a 435. § alapján „aki katonai objektumra nézve súlyos következményű lopást követ el, 2 évtől 8 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.” A büntetés mértékét súlyosbíthatja, ha az eltulajdonított eszközök haditechnikai jelentőségűek.