Két elfogatóparanccsal körözött férfit kerítettek kézre a fővárosban a Budapesti Rendőr-főkapitányság rendőrei. Az egyikük szexuális erőszak és fogolyszökés miatt, a másik közfeladatot ellátó személy elleni erőszak miatt került a hatóság látókörébe.

Szexuális erőszak miatt körözött férfit fogtak el

A Budapesti Rendőr-főkapitányság Célkörözési Osztálya gyors adatgyűjtést végzett, amelynek nyomán a Bűnügyi Bevetési Osztály munkatársaival együttműködve sikerült kézre keríteniük két bujkáló férfit.

Egyikük, a 44 éves I. Pál ellen korábban szexuális erőszak miatt rendelték el a bűnügyi felügyeletet. A férfi azonban 2025. augusztus 28-án levágta karjáról a nyomkövetőt, majd elrejtőzött a hatóságok elől. Emiatt a X. Kerületi Rendőrkapitányság elfogatóparancsot adott ki ellene fogolyszökés miatt.

A BRFK rendőrei a begyűjtött információk alapján szeptember 4-én, kora reggel a VII. kerületben, az utcán fogták el I. Pált, akit a kőbányai rendőrkapitányságra állítottak elő. A kerületi nyomozók gyanúsítottként hallgatták ki, őrizetbe vették és kezdeményezték letartóztatását.

Két év börtön várt rá, bujkálni próbált

A másik férfi, a 42 éves E. László ellen közfeladatot ellátó személy elleni erőszak miatt hozott ítélet alapján állt fenn elfogatóparancs, mivel nem kezdte meg a rá kiszabott 2 év 3 hónap börtönbüntetés letöltését.

Az ügy előzményei 2020 márciusáig nyúlnak vissza, amikor E. László a Deák téri aluljáróban jegyellenőrökre támadt. Az alapos adatgyűjtés eredményeként a BRFK nyomozói végül 2025. szeptember 3-án, egy XI. kerületi építkezésen fogták el a férfit. Az előállítást követően az újbudai rendőrkapitányságra vitték, majd a legközelebbi büntetés-végrehajtási intézetben helyezték el, hogy megkezdje a jogerősen kiszabott szabadságvesztést – számolt be róla a Budapesti Rendőr-főkapitányság.

Mit mond a Btk.?

A Büntető Törvénykönyv 276. §-a a fogolyszökést szabályozza.
„Aki a szabadságvesztés, az elzárás vagy a bűnügyi felügyelet végrehajtása alól megszökik, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”

A Btk. 310. § (1) bekezdése szerint:
„Aki hivatalos személyt, közfeladatot ellátó személyt vagy külföldi hivatalos személyt erőszakkal akadályoz hivatali vagy közfeladatának ellátásában, illetőleg emiatt bántalmaz, hivatalos személy elleni erőszakot követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”

A minősített esetekben – például ha a bűncselekményt felfegyverkezve, csoportosan, vagy súlyos módon követik el – a büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés.
Ezen felül további súlyosító körülmények is szerepelnek a törvényben (például ha a cselekmény a hivatalos személy eljárása alatt történik, vagy védett személy ellen követik el), amelyek még szigorúbb büntetést vonhatnak maguk után.