Több tízezer hamis „Labubu” figurát foglalt le a NAV a repülőtéren

Több mint 43 ezer hamisított játék és kiegészítő akadt fenn a Nemzeti Adó- és Vámhivatal repülőtéri ellenőrzésén. A legnagyobb tételben a világszerte népszerű „Labubu” figurákat próbálták behozni az országba – illegálisan.

[Archivált média]

Hamis Labubu-figurák tömege érkezett Budapestre

A NAV Repülőtéri Igazgatóságának pénzügyőrei az elmúlt hetekben végzett ellenőrzések során összesen több mint 43 000 darab hamis játékfigurát és kiegészítőt találtak a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér légi áruforgalmában.

A lefoglalt szállítmányokból a legtöbb tételt a Pop Mart által gyártott, világszerte népszerű „Labubu” figurák tették ki. Emellett más termékek – például kulcstartók, kulacsok, pénztárcák, ruhadarabok és egyéb kiegészítők – is nagy számban előkerültek.

A gyártó visszaigazolása alapján a termékek egyértelműen hamisítványok. A NAV közleménye szerint a szállítmányok túlnyomó része Hollandiából és Belgiumból, kisebb mennyiségben pedig Németországból, Lengyelországból és Spanyolországból érkezett Magyarországra.

Fogyasztóvédelmi kockázat is fennáll

A pénzügyőrök hangsúlyozták, hogy a hamis termékek nem csupán a gyártó szellemi tulajdonát sértik, hanem fogyasztóvédelmi szempontból is aggályosak, mivel ezek minősége és biztonsága nem felel meg a hatályos előírásoknak.

A NAV folyamatosan ellenőrzi a repülőtéren keresztül érkező szállítmányokat, és továbbra is határozottan fellép a hamis áruk behozatala ellen. Az ügyben a pénzügyőrök iparjogvédelmi jogok megsértése miatt eljárást indítottak, a termékeket pedig zár alá vették – közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal.

Mit mond a Btk.?

A Büntető Törvénykönyv 388. § (1) bekezdése szerint:
„Aki más szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogát, iparjogvédelmi jogát, vagy a szerzői jogi törvény, vagy a védjegyjogi törvény rendelkezéseinek megsértésével, üzletszerűen vagy jelentős vagyoni hátrányt okozva megsérti, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”

A (2) bekezdés értelmében:
„A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt különösen nagy vagyoni hátrányt vagy jelentős vagyoni hátrányt okozva követik el.”