Több online eladó bankkártyaadataival élhettek vissza ismeretlenek, a csalásokból származó pénz felvételében pedig egy 19 éves ukrán férfi vett részt. A rendőrség őrizetbe vette, és a bíróság elrendelte letartóztatását.

Adathalász linkekkel csalták ki az eladók adatait

A Budapesti Rendőr-főkapitányság tájékoztatása szerint 2025 áprilisában több online piactéren hirdető eladótól csaltak ki adatokat ismeretlen tettesek. A módszer lényege az volt, hogy a csalók vevőként jelentkeztek, majd üzenetváltás során olyan linket küldtek, amely állítólag a szállítási költségek rendezésére szolgált. A linkeken keresztül azonban a sértettek bankkártyaadatait is meg kellett adni, amelyeket az elkövetők egy online fizetési alkalmazásba regisztráltak.

A bankkártyaadatok birtokában ezután ATM-ből vettek fel pénzt, a számlatulajdonosok tudta és beleegyezése nélkül.

Három alkalommal vett fel pénzt más kártyájáról

A BRFK IX. kerületi Rendőrkapitányság nyomozása szerint a 19 éves ukrán állampolgár három alkalommal hajtott végre készpénzfelvételt olyan bankkártyákkal, amelyek adatait előzőleg adathalász módszerrel szerezték meg. Április folyamán három tranzakció során összesen 430 ezer forinthoz jutott: először 140 ezer, majd 155 ezer, végül 135 ezer forintot vett fel ATM-automatákból.

A férfit 2025. augusztus 5-én fogták el, majd előállították a IX. kerületi rendőrkapitányságra. A nyomozók három rendbeli, jogosulatlanul megszerzett elektronikus készpénz-helyettesítő fizetőeszköz felhasználásával elkövetett csalás bűntette miatt hallgatták ki gyanúsítottként. Őrizetbe vételét követően a bíróság elrendelte letartóztatását – számolt be róla a Budapesti Rendőr-főkapitányság.

Mit mond a Btk.?

A Büntető Törvénykönyv (2012. évi C. törvény) 375. § (1) bekezdése kimondja: „Aki készpénz-helyettesítő fizetési eszközt jogosulatlanul szerez meg, tart, használ fel, vagy másnak ilyen módon hozzáférhetővé tesz, készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel elkövetett visszaélés bűntettét követi el.” A minősített esetek – mint például a jelentős kár okozása, vagy ha a cselekmény üzletszerűen történik – súlyosabb büntetést vonnak maguk után, amiért három évig terjedő szabadságvesztés is kiszabható. Az elektronikus készpénz-helyettesítő eszköz használata szintén a törvény hatálya alá esik.