Több tízmilliós áfacsalásra derített fényt a NAV egy kelet-budapesti, távol-keleti ruhakereskedőnél. A hatóság 88 millió forintos tartozást állapított meg, az árukészletet teljes egészében lefoglalták.

Kockázatelemzés buktatta le a kereskedőt

A NAV kockázatelemzői szúrták ki azt a ruházati cikkekkel kereskedő vállalkozást, amely több mint száz, gyanús hátterű cégtől fogadott be számlákat, köztük felszámolás vagy kényszertörlés alatt álló, illetve törölt adószámú vállalkozásoktól. A fiktív számlák révén a cég jelentősen csökkentette fizetendő általános forgalmi adóját.

A revizorok megpróbálták elérni a beszállítókat, de azok nem voltak megtalálhatók a székhelyükön, hivatalos irataikat nem vették át. Az ellenőrzés során a NAV a saját nyilvántartásai, az Online Számla rendszer adatai és korábbi tapasztalatai alapján egyértelműen megállapította: a számlákon szereplő termékek – például ruházati áruk és lábbelik – valójában nem is kerülhettek beszerzésre. Az érintett beszállítók ugyanis nem rendelkeztek az értékesítéshez szükséges személyi és tárgyi feltételekkel.

Lefoglalták az áruház teljes készletét

A csalás mértékét figyelembe véve a NAV 88 millió forintos fizetési kötelezettséget állapított meg, és elrendelte a követelés biztosítását. A kelet-budapesti cég 1300 négyzetméteres áruháza Komárom-Esztergom vármegyében működött. A helyszínen aznap 20 millió forint készpénzt adtak át a végrehajtóknak, a fennmaradó összeget részletekben vállalták megtéríteni.

Mivel a további fizetés elakadt, a NAV végrehajtói három napon keresztül dolgoztak a helyszínen: több mint 33 ezer darab ruházati terméket foglaltak le, amelyeket összesen 95 millió forintra becsültek. A jogerőssé vált határozat után az árukészletet elektronikus árverésen értékesíti az adóhatóság – írta meg a Nemzeti Adó- és Vámhivatal.

Mit mond a Btk.?

A Büntető Törvénykönyv 396. § (1) bekezdése szerint:
„Aki költségvetési csalást követ el, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”

A minősített esetekben (pl. üzletszerű elkövetés, bűnszövetségben, különösen nagy vagy azt meghaladó vagyoni hátrányt okozva) valóban öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés lehet a büntetés.