Mai névnap: Henrietta

Letartóztatták a rendőr megölésével fenyegető rimóci férfit
A Balassagyarmati Járásbíróság elrendelte annak a 36 éves férfinak a letartóztatását, aki korábban telefonos üzenetekben fenyegetett meg egy rendőrt, és egy lőfegyvernek látszó tárgyról készült fényképet is küldött neki. A férfi fellebbezett a döntés ellen, így az egyelőre nem jogerős.

A fenyegetés részletei
Ahogy korábban beszámoltunk róla, a férfi 2025. május 31-i szabadulása után többször is életveszélyesen megfenyegette azt a nyomozót, aki korábban börtönbe juttatta. Augusztus 3-án este volt élettársának egy üzenetben ismét kijelentette, hogy megöli a rendőrt, majd egy lőfegyvernek látszó tárgyról készült fotót is küldött. A nő azonnal továbbította a fenyegetést a rendőrnek, aki feljelentést tett.


A TEK műveleti egységei a férfit elfogták, és lakásában egy lőfegyvernek látszó tárgyat is lefoglaltak.
Emberölés előkészülete és hamis vád a gyanú
A nyomozó hatóság emberölés előkészülete és hamis vád miatt gyanúsítottként hallgatta ki a többszörös visszaesőt, majd őrizetbe vette és kezdeményezte letartóztatását. A bíróság a Nógrád Vármegyei Főügyészség indítványával egyetértve rendelte el a kényszerintézkedést.
Az ügyészség a döntést tudomásul vette, a gyanúsított azonban fellebbezést jelentett be, így a letartóztatás egyelőre nem jogerős – közölte a Nógrád Vármegyei Főügyészség.
Mit mond a Btk.?
Hamis vád (Btk. 310. §)
A Btk. 310. §-a szabályozza a hamis vád bűncselekményét, amely akkor valósul meg, ha valaki másra bűncselekményt hamisan állít, vagy ellene valótlan tényt állítva büntetőeljárást kezdeményez. Az alapesetben a büntetési tétel három évig terjedő szabadságvesztés. A „többszörös visszaeső” státusz pedig súlyosbító körülmény, ami a büntetés kiszabása során figyelembe vehető.
Emberölés előkészülete
Fontos tudni, hogy a Btk. 11. §-a szerint a bűncselekmény előkészülete csak akkor büntetendő, ha a törvény ezt kifejezetten kimondja. Az emberölés (Btk. 160. §) esetében a törvény nem rendeli büntetni az előkészületet. Ebből kifolyólag az emberölés szándéka, anélkül, hogy a cselekményt megkezdte volna az elkövető, nem képezheti vád tárgyát. A nyomozó hatóság vizsgálhatja az ügyet, de a vádemeléshez az emberölés kísérletét vagy befejezését kell igazolnia.








