Kriptocsalás – csaknem 30 milliót vesztett egy magyar nő

Egy Sárospatak környéki nő több mint 28 millió forintot fektetett be egy ismerős ajánlására stabilcoinokba, de a pénz nyomtalanul eltűnt. Az ügyben csalás miatt indult nyomozás.

Online ismerős ígért magas hozamot

A Sárospataki Rendőrkapitányság eljárást indított ismeretlen tettes ellen csalás gyanúja miatt, miután egy nő bejelentést tett, hogy külföldi ismerőse csapta be kriptovaluta-befektetés ürügyén. Az interneten megismert férfival idővel a kriptoeszközökről is beszélgetni kezdtek, és a férfi azt javasolta, hogy vásároljanak együtt stabilcoinokat, majd fogadjanak egy kereskedői platformon ezek későbbi értékére.

A nő egy hasonló oldalon korábban már végzett tranzakciókat, és azok jövedelmezőnek bizonyultak. Az új ajánlat azonban még nagyobb hasznot ígért, így a nő 28,5 millió forint értékben vásárolt coinokat. Amikor a befektetéséhez később hozzá akart férni, az már elérhetetlenné vált – a pénze gyakorlatilag köddé vált.

A Mátrix Projekt a kiberbűnözők ellen

A Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Rendőr-főkapitányság a Mátrix Projekt keretében kiemelten kezeli az online csalások visszaszorítását. Tapasztalataik szerint a kiberbűnözők egyre újabb módszerekkel próbálják megtéveszteni a gyanútlan áldozatokat – a kriptovaluta-piac sem kivétel ez alól.

A rendőrség az alábbi tanácsok betartását javasolja:

• Soha ne adja ki ismeretleneknek, különösen interneten keresztül a kriptotárcájának, bankkártyájának vagy netbankjának belépési adatait.
• Ne töltsön le vagy telepítsen ismeretlen eredetű programokat a számítógépére vagy telefonjára, még akkor sem, ha megbízhatónak tűnő személy javasolja.
• Minden olyan link gyanús, amit nem ön kért.
• Ha bajba került, azonnal értesítse a bankját, és tegyen feljelentést a rendőrségen.

További tippeket és védekezési tanácsokat a hivatalos kiberpajzs.hu oldalon találhatnak.

– közölte a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Rendőr-főkapitányság.

Mit mond a Btk.?

A Büntető Törvénykönyv 373. § (1) bekezdése szerint:
„Aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt, és ezzel kárt okoz, csalást követ el, amely alapesetben két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”
A (2) bekezdés alapján minősített esetnek számít, ha a kár jelentős – ebben az esetben akár öt évig terjedő szabadságvesztéssel is sújtható.

[Archivált média]