Több mint egy évig tartó nyomozás után a rendőrök Zalaegerszegen, Kőszegnél és Békéscsabán is elfogtak négy férfit, akik a gyanú szerint kokainnal kereskedtek.

Helyi hálózatot számoltak fel

A Zalaegerszegi Rendőrkapitányság 2024-ben rendelte el azt a nyomozást, amelynek során kábítószer-kereskedelem gyanúja miatt vizsgáltak ki egy helyi kokainterjesztő hálózatot. A DELTA Program keretében végzett széles körű adatgyűjtés és előkészítés után, 2025 júliusában a rendőrök összehangolt akcióban csaptak le a gyanúsítottakra.

A közterületi támogató alosztály közreműködésével négy zalai férfit állítottak elő. Egyiküket akkor fogták el, amikor Kőszegnél éppen átlépte a határt külföldről visszatérve, egy másik férfit pedig Békéscsabán, rokonainál tartózkodva értek utol.

A kábítószert egy zalaegerszegi műhelyből terjesztették

A nyomozás adatai szerint a kokaint egy 55 éves férfi szerezte be, aki zalaegerszegi műhelyében tárolta, majd továbbadta azt társainak. A dílerek ezután a saját ismeretségi körükben értékesítették az anyagot.

Mind a négy gyanúsítottat előállították, és kábítószer-kereskedelem bűntettének megalapozott gyanúja miatt hallgatták ki őket. Három férfi őrizetbe került, és a Zalaegerszegi Rendőrkapitányság kezdeményezésére a bíróság elrendelte letartóztatásukat.

A lefoglalt kokain feketepiaci értéke megközelítőleg 60 millió forint, és a rendőrség számításai szerint az akció mintegy 2000 adag kábítószer terjesztését akadályozta meg – közölte a Zala Vármegyei Rendőr-főkapitányság.

A hatóság kiemelte, hogy a kábítószerek használata rendkívül veszélyes: a kokain fogyasztása fizikai és pszichés tüneteket is okozhat, többek között szorongást, zavartságot, pulzusemelkedést vagy akár pánikrohamot is. A rendszeres használat erős pszichikai függőséget alakít ki, és súlyos, maradandó egészségkárosodással járhat.

Mit mond a Btk.?

A Büntető Törvénykönyv (2012. évi C. törvény) 178. § (1) bekezdése szerint kábítószer-kereskedelmet követ el, aki kábítószert kínál, átad, forgalomba hoz vagy azzal kereskedik. Ez a bűncselekmény alapesetben kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Amennyiben a cselekményt nagy mennyiségre (Btk. 178. § (3) bekezdés b) pont) követik el, a büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés. Különösen jelentős mennyiség esetén (Btk. 178. § (5) bekezdés) a büntetés már öt évtől húsz évig terjedő szabadságvesztés. A gyanúsítottak esetében az ügyészség a lefoglalt mennyiség és a hálózatszerű működés (mely utalhat bűnszövetségre vagy bűnszervezetre is) alapján minden bizonnyal a minősített esetek körében indítványozza az eljárást.