Kérdések merültek fel a Magyar Nemzeti Bank által 2015-ben 4,5 milliárd forintért megvásárolt, Mária gyermekével és Szent Pállal című műalkotás eredetiségével és vételárával kapcsolatban. Több művészettörténész szerint a Szépművészeti Múzeumban őrzött festmény nem a reneszánsz mester, hanem csupán műhelyének alkotása.
A jegybank még 2014-ben indította el Értéktár programját, amelynek célja a hazai közgyűjtemények gyarapítása és a műkincsek hazahozatala volt. A kezdeményezésre eredetileg 100 millió eurót, vagyis akkori értéken mintegy 30 milliárd forintot különítettek el, azonban a programot ért bírálatok miatt végül 10,8 milliárd forintot költöttek el ebből a keretből.
A legnagyobb összeget a Mária gyermekével és Szent Pállal című alkotásra fordították. A Tiziano-festményt egy vendéglátóiparban, valamint zöldség- és gyümölcskereskedelemben érdekelt vállalkozótól, Pintér Gyulától vásárolták meg, aki tíz évvel korábban 140 millió forintért jutott a műalkotáshoz.
Kétségek a műalkotás származása körül
Több szakértő is felvetette, hogy a festmény nem közvetlenül a mester, hanem segédei munkája lehet. Molnos Péter művészettörténész bejegyzésében rámutatott, hogy Giorgio Tagliaferro már 2009-ben Tiziano műhelyének tulajdonította a képet, és a kutató Irina Artemieva is a műhely jelenlétét fedezte fel benne, míg egy 2025-ös tanulmány szintén fenntartásokkal kezelte a művet.
A műkincs sokáig egy pécsi lakásban díszelgett, értékét 2005-ben ismerték fel, bár a műkereskedelemben már korábban is tudtak róla. A képet Kelényi László műkereskedő gyűjteményéből próbálták korábban három alkalommal is eladni a Szépművészeti Múzeumnak. A festmény 1932-ben már szerepelt egy budapesti árverésen 300 pengős kikiáltási árral, Tiziano-másolatként megjelölve.
A képet Magyarországon védetté nyilvánították, ami megakadályozta külföldi értékesítését, ez pedig az értékbecslésnél is csökkentheti az árat. A tisztázatlan eredet és előtörténet miatt kérdéses, milyen szakvélemény alapján határozták meg a 4,5 milliárd forintos vételárat – számolt be a HVG.
