Az ellenzéki Fidesz-frakció az Alkotmánybírósághoz fordul a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalról (NVVH) szóló jogszabály miatt. A képviselőcsoport élesen bírálta a parlament által pénteken megválasztott új testület felhatalmazását és vezetését.
Az Országgyűlés pénteki ülésén titkos szavazással választotta meg az NVVH vezetőit, ám a Fidesz képviselői már az eljárás kezdete előtt kivonultak az ülésteremből. A voksoláson Unger Anna politológust, az ELTE Társadalomtudományi Karának docensét 137 igen, 7 nem szavazattal és egy tartózkodással a szervezet elnökévé választották. A nyomozati elnökhelyettesi posztot Tasnádi Katalin, a Központi Nyomozó Főügyészség ügyésze kapta meg, aki 139 igen és 6 nem szavazatot gyűjtött be. A vezetők megbízatása szeptember 1-jétől számítva hat évre szól.
A választást követően a Fidesz-frakció az MTI-nek küldött közleményében „Tisza ÁVH”-nak bélyegezte az új hivatalt. Az ellenzéki párt az Alkotmánybírósághoz fordulását azzal indokolta, hogy megítélésük szerint az NVVH felett nem érvényesül valódi bírói kontroll. Állításuk szerint a szervezet besúgóhálózatot hoz létre, lehallgatásokat végezhet, és anyagilag tesz tönkre embereket. A képviselőcsoport a közleményben úgy fogalmazott:
A Tisza által irányított ÁVH olyan jogkörökkel fog rendelkezni, ami összeegyeztethetetlen a jogállamisággal, súlyosan sérti a tisztességes eljárás elvét és jogorvoslathoz, a tulajdonhoz és vállalkozáshoz való jogot, az egyenlő bánásmódot, valamint a magánszféra védelmét
A Fidesz arra hivatkozott, hogy „minden jel arra utal”, a szervezet a Tisza Párt és Magyar Péter politikai megrendelései alapján koncepciós eljárásokat fog indítani. Az elnöknek megválasztott Unger Annát „politikai komisszárnak” nevezték, akinek kiválasztásánál szerintük a legfőbb szempont a „tiszás pártlojalitás” volt, mivel semmilyen vezetési tapasztalata és jogi végzettsége sincs. Az ellenzéki nyilatkozatban nehezményezték azt is, hogy az NVVH bárki ellen vizsgálatot, nyomozást indíthat, vádat emelhet, vádképviseletet elláthat, folyamatban lévő ügyeket vonhat el, fedett nyomozókat vethet be, valamint kényszerítő eszközről dönthet. Kifogásolták továbbá azt a jogkört, amellyel a szervezet saját felügyelete alá vonhatja azon magánvállalkozásokat is, amelyek valaha iskoláknak, kórházaknak, önkormányzatoknak vagy állami szerveknek dolgoztak.
