Mobilalkalmazás
Minden pontban elutasította az Alkotmánybíróság az ellenzéki Fidesz és KDNP beadványait, így érvényben marad Sulyok Tamás köztársasági elnöki mandátumának megszüntetése, a 12 éves képviselői cikluskorlát és a 70 éves bírói korhatár is.
Magyar Péter miniszterelnök a közösségi oldalán kommentálta a döntést, kiemelve, hogy a korábban Fidesz által megválasztott alkotmánybírók utasították el a beadványokat:
„A pillanat, amikor a Fidesz által megválasztott alkotmánybírók elkaszálták a Fidesz minden beadványát. Alkotmányos volt Sulyok Tamás eltávolítása, a 12 éves képviselői cikluskorlát és a 70 éves alkotmánybírói korhatár is. Akkor ez is ✅”
A Fidesz közleménye szerint ugyanakkor a „lefejezett és megfélemlített” testület döntése az önkény felé vezető utat nyitja meg. A párt az Alkotmánybíróság (AB) minősítésével arra utalhatott, hogy a 70 éves korhatár bevezetése miatt a fideszes Hende Csabának távoznia kellett a testületből. A testület elnöke azonban továbbra is Polt Péter, és a tagokat kivétel nélkül a korábbi fideszes parlamenti többség idején választották meg. A Fidesz jelezte, hogy a parlamenten belül és kívül is folytatják a békés és törvényes ellenállást.
Az Alkotmánybíróság határozataiban arra mutatott rá, hogy a hatályos Alaptörvény alapján a módosításokat kizárólag a megalkotásra és kihirdetésre vonatkozó eljárási követelmények szempontjából vizsgálhatja felül, tartalmi vizsgálatra nincs jogköre – ezt a szabályt korábban egy fideszes alaptörvény-módosítás rögzítette. Az AB indoklása szerint:
„Másképpen szólva nincs lehetőség arra, hogy az Alkotmánybíróság a módosításokat tartalmilag vesse össze az Alaptörvény más rendelkezéseivel, illetőleg az ezekből levezetett, a korábbi alkotmánybírósági határozatokban kifejtett érvekkel és követelményekkel”
Az Alaptörvény 17. módosítását követően a Fidesz és a KDNP ötven parlamenti képviselője utólagos normakontrollt kezdeményezett. A benyújtott beadványukban indítványozták a Sulyok Tamás államfői megbízatását megszüntető rendelkezés megsemmisítését, mivel azzal érveltek, hogy a döntés eljárási hibák miatt közjogilag érvénytelen. Emellett szerintük a parlamenti képviselők választhatóságának 12 éves időbeli korlátozása és az alkotmánybírók 70 éves korhatára is szabályellenes, mert a törvényhozás nem jövőre irányuló általános normát hozott, hanem múltbeli tények alapján változtatta meg konkrét személyek közjogi helyzetét.
A határozatokhoz több alkotmánybíró is különvéleményt csatolt. Sulyok Tamás ügyében Polt Péter elnök úgy foglalt állást, hogy az indítványt érdemben kellett volna elbírálni, a módosítást pedig George Orwell 1984 című regényéhez hasonlította:
„Orwell vizionált társadalmában egy újfajta nyelv, az ún. ”újbeszél„ (newspeak) bevezetésével ellehetetlenítették a hatalomnak nem tetsző gondolatok kifejezését, illetve az ún. ”duplagondolkodás„ (doublethink) megkövetelésével elérték, hogy valaki egyszerre tartson fenn két, egymásnak ellentmondó meggyőződést, és mindkettőt igaznak fogadja el. A jelen ügyben alkalmazott, az Alaptörvény Záró és vegyes rendelkezései közé beékelt, a köztársasági elnök mandátumát bármiféle közjogi felelősségi mechanizmus alkalmazása nélküli megszüntetése sokkal inkább illik az ”újbeszél„ nyelven megfogalmazott ”duplagondolkodás„ logikájába, mint egy több mint ezeréves alkotmányos jogfejlődés eredményeként létrejött jogállam Alaptörvényébe”
A képviselői mandátumkorlát és a bírói életkori plafon kapcsán Polt Péter mellett Handó Tünde és Horváth András is különvéleményt fogalmazott meg. Handó Tünde álláspontja szerint a rendelkezések alaptörvény-ellenesek, mivel nem felelnek meg a jogi normák minimális formai és eljárási követelményeinek.
A testület a kérdéseket már az előző heti ülésén is napirendre tűzte, ám akkor kizárólag a közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekva) ügyében született döntés: az Alkotmánybíróság akkor is érdemi vizsgálat nélkül visszautasította a fideszes képviselők kezdeményezését a tartalmi felülvizsgálati hatáskör hiányára hivatkozva ‒ írta meg a Telex.
