Hajléktalan férfit dolgoztatott és bántalmazott: tíz év fegyházra ítélték az elkövetőt

Jogerősen tíz év fegyházbüntetéssel sújtotta a Pécsi Ítélőtábla azt a vádlottat, aki egy kiszolgáltatott helyzetben lévő hajléktalan férfit szállásolt el, majd rendszeresen bántalmazott és nehéz fizikai munkára kényszerített. A bíróság az ügyészség indítványára több mint 800 000 forint erejéig vagyonelkobzást is elrendelt a bűncselekményből származó gazdagodásra.

Az ítéleti tényállás szerint a vádlott 2023 novemberében találkozott a hajléktalan férfival, akinek ház körüli, könnyű munkák végzése fejében lakhatást és élelmet ajánlott. A kiszolgáltatott helyzetben levő sértett a vádlotthoz költözött, aki egy fűtés nélküli szobában szállásolta el. Az első két hétben a férfi a sértettnek rendszeres étkezést, fürdési lehetőséget biztosított és könnyebb munkákat végeztetett.

Ezt követően a sértett naponta egyszer evett, csak hideg vízben fürödhetett, és egész nap dolgozott. Nemcsak a vádlott házánál, de utasítása alapján másoknál is nehéz fizikai munkát végzett, a munkájáért járó pénzt a vádlott eltette. A férfi a sértettől elvette két havi szociális ellátását is.

Az elkövető napi rendszerességgel bántalmazta a férfit, többször azért, hogy munkára kényszerítse. A bántalmazásoktól a sértett töréses sérülést szenvedett.

A Szekszárdi Törvényszék a vádlottat emberkereskedelem és kényszermunka bűntette miatt 10 év fegyházbüntetésre ítélte, és 10 évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. Az ítélet ellen az ügyész vagyonelkobzás alkalmazásáért, a védő felmentésért, illetve enyhítésért fellebbezett.

A Pécsi Fellebbviteli Főügyészség vagyonelkobzás elrendelését indítványozta arra a vagyonra, amellyel a vádlott a sértett munkája és a tőle elvett szociális ellátás révén gazdagodott. A Pécsi Ítélőtábla jogerős határozatában a büntetést helybenhagyta, és az ügyészi indítványnak megfelelően több, mint 800.000 forintra vagyonelkobzást rendelt el.

💡 Jogi iránytű dr. Kiss D. Csabától: A sértetti jogok és a vagyonvisszaszerzés lehetőségei

• A vagyonelkobzás jogi funkciója: A Pécsi Ítélőtábla jogerős határozatával több mint 800 000 forintra vagyonelkobzást rendelt el. Ez a bűncselekményből származó gazdagodás elvonását szolgálja, amelyet az ítélet indokolása alapján a sértett elvett szociális segélyéből és a ki nem fizetett munkabérekből állapított meg a bíróság.
• A polgári jogi igény és a kártérítés: Fontos elkülöníteni, hogy a vagyonelkobzás az állam javára történik, ám a sértettnek (vagy törvényes képviselőjének) joga van polgári jogi igényt előterjeszteni a büntetőeljárásban. A kényszermunka során elmaradt vagyoni előnyök, valamint az elszenvedett brutális bántalmazások és a személyi szabadság korlátozása miatt jelentős összegű sérelemdíj követelhető.
• A kiszolgáltatott állapot megítélése: A joggyakorlat kiemelten kezeli a bűncselekmény elkövetésekor fennálló kiszolgáltatott helyzetet. A bíróság az áldozat élethelyzetéből fakadó sebezhetőséget a tényállás megállapításánál és a minősítés szempontjából releváns elemként, a törvényi keretek között értékelte.
• Szakértői segítség: Az ilyen összetett, az emberi méltóságot alapjaiban sértő ügyek után a sértett jogi képviselete elengedhetetlen. Az ügyvéd segíthet abban, hogy a polgári jogi igény hatékonyan érvényesüljön, és az elkövető fellelhető javaiból a valós kártalanítás eljusson az áldozathoz.

Kiszolgáltatott helyzetével éltek vissza, vagy jogtalanul megkárosították? Ne maradjon egyedül a problémájával, érvényesítse jogait határozottan! dr. Kiss D. Csaba ügyvéd várja megkeresését a jogomvan.hu oldalon!

⚖️ Mit mond a Btk.?

Btk. 192. § – Emberkereskedelem és kényszermunka

A Büntető Törvénykönyv szerint emberkereskedelem és kényszermunka miatt büntethető az, aki mást rendszeres előny szerzése céljából munkavégzésre, munka jellegű tevékenység végzésére, egyéb szolgáltatásra vagy jogellenes cselekmény folytatására rábír vagy kényszerít.

A hatályos Btk. 192. § (2) bekezdése szerint a büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az elkövető ezt megtévesztéssel, hatalmi vagy befolyási viszonnyal visszaélve, a sértett kiszolgáltatott helyzetét kihasználva, illetve erőszakkal vagy fenyegetéssel valósítja meg.

A törvény súlyosabban bünteti az ilyen cselekményt többek között akkor, ha azt a sértett sanyargatásával követik el: ebben az esetben a büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés lehet.

Ezt olvastad már? Ötezer forintért rugdosta halálra hajléktalantársát