Csodálatos életmentés: kutyája villogtatta a fényszórót, így találtak rá az életveszélyben lévő gazdira

Különös életmentésben volt részük a soproni rendőröknek április 15-én este a Juharfa utcában. Egy autó távolsági fényszórója rendszertelenül villogott, a rendőrök pedig megálltak megnézni, mi történhetett — ekkor derült ki, hogy a kocsi mellett egy férfi fekszik életveszélyes állapotban.

„A véletlen nem ismer lehetetlent.” Moldova György gondolata különösen találónak bizonyult április 15-én 20 óra 40 perc körül Sopron nyugati részén, amikor egy rendőrautó a Juharfa utcában megállt, majd visszafordult.

„Már sötétedett, így jól láttam a visszapillantóban, hogy az egyik, út szélén álló kocsi többször is villant a távolsági fényszórójával, méghozzá rendszertelenül. Rögtön megfordultam, és amikor mellé kerültünk, láttuk, hogy egy közepes termetű kutya ül a vezetőülésen”

– idézte fel Kocsis Péter őrmester, a Soproni Rendőrkapitányság Közrendvédelmi Osztály járőrvezetője.

A személyautó motorja járt, a világítása égett, és az utastérben is fel volt kapcsolva a lámpa. A rendőrök azonnal érezték, hogy valami nincs rendben.

„Itt valami nem stimmel, mondtuk szinte egyszerre, ezért kiszálltunk, és ahogy a kocsit megkerültük, láttuk, hogy egy középkorú férfi fekszik a kocsi mellett, a műút szélén. Rögtön rájöttünk, hogy anafilaxiás görcsrohama van, mert EpiPent szorongatott a kezében. Míg én beadtam neki az injekciót, Xénia mentőt hívott” – mondta Kocsis Péter.

Az utolsó pillanatban érkezett a segítség

Mogyorósi Xénia szerint a helyzetet az is nehezítette, hogy a lakótelepnek ezen a részén az út és a járda között cserjés-bokros sáv húzódik, ezért a járókelők nem láthatták, hogy valaki az út szélén fekszik.

„Mozogni sem bírt, de ami a legrosszabb, nem bírt rendesen levegőt venni. Az életéért küzdött, de nem sokkal az injekció beadását követően kezdett jobban lenni. Ezek nagyon feszült pillanatok voltak, és arra is ráeszméltünk, hogy az utolsó pillanatban érkeztünk, de csak a szolgálat végén gondoltunk bele jobban, hogy ez a férfi meghalhatott volna, ha nem segítünk rajta, és ebben a többes számban a kutyája is benne van… meg persze a véletlen. A nagyon szerencsés véletlen. Mással aligha lehet magyarázni” – fogalmazott Mogyorósi Xénia.

Másnap a férfi bement a kapitányságra, hogy megköszönje a rendőrök segítségét. Elmondta, hogy allergiás a darázs- és a pókcsípésre. Az előző este vezetés közben egy darázs csípte meg a nyakán, ezért azonnal félreállt, kiszállt, és kivette a táskájából az EpiPent. Közben azonban olyan erős görcsbe rándult, hogy már képtelen volt a combjába szúrni az injekciót. Csak arra maradt ereje, hogy becsukja a kocsi ajtaját, majd összeesett.

Kocsis Péter az injekció beadása után kinyitotta az autó ajtaját.

„Az állat ekkor már a jobb egyben ült, és picit meg volt rettenve. Leállítottam a motort, miközben azt mondogattam neki: jó kutya! Miután a mentősök elvitték a férfit, hozzátartozó jött érte” – idézte fel az őrmester.

A kutya különös reakciója vezethetett a férfi megmentéséhez

Mogyorósi Xénia elmondta, hogy amikor a férfi köszönetet mondott nekik, azt is elmagyarázta, szerinte mi történhetett. A gazda úgy vélte, miután a kutyáját a kocsiba zárta, ő pedig összeesett, az állat megérezte, hogy baj van, és ki akart jutni hozzá.

„Ösztönösen próbálkozott a vezető oldali ajtóval, de nem járt sikerrel, ezért a kormánynál hadonászott a mancsaival. Közben letörte a bal oldali bajuszkapcsolót, amiből arra is lehet következtetni, hogy észrevette, ha ezt húzogatja, fényjeleket tud kiadni, hiszen a kormány mögül láthatta, ahogy a sötétben villan a távolsági fényszóró. Az viszont a véletlen műve, hogy pont akkor kanyarodtunk arra, ráadásul pont olyan távolságban és szögben, hogy a villantásokat Péter észrevegye” – mondta Mogyorósi Xénia, akinek ez volt az első életmentése.

Kocsis Péter szerint a férfi egy olyan részletet is megosztott velük, amely mindkettejüket megdöbbentette. A járőrvezetőnek szintén ez volt az első életmentése, bár korábban már hozott ki embereket égő ingatlanból, ők akkor nem voltak közvetlen életveszélyben.

„Fekvő helyzetében látta, ahogy a kutyája a kocsiban a távolsági fényszórót villogtatja, és bizakodni kezdett: valaki remélhetőleg megáll, és segít rajta. Ehhez képest elkeseredett, amikor azt látta, hogy egy kocsi visszavillantott. A sofőr bizonyára azt gondolta, valamelyik ismerőse villantással üdvözölte, amire visszajelzett, és továbbhajtott. Engem amúgy megnyugtatott, hogy biztosan a kutya kapcsolgatta a távolsági fényszórót, mert olyan gyorsan fordultam meg a szolgálati autóval, miután a fényjeleket megláttam, hogy ennyi idő alatt nem lehet villogtatni, kiszállni és az ajtót becsukni, pláne nem görcsbe rándulva. Xéniával mindketten azt gondoljuk, ez az életmentés egy kutya szokatlan, de nem valószínűtlen reakciójának és a nagyon szerencsés véletlennek köszönhető. Jókor voltunk jó helyen, és örültünk, hogy sikerült életet mentenünk, amihez a kapitányságvezető is gratulált, és a kollegákhoz hasonlóan természetesen ő is megkérdezte: tényleg a kutya villogtatott?”