Tényleges életfogytiglanra ítélték a szolnoki kettős gyilkost

Tényleges életfogytig tartó szabadságvesztést szabott ki a Szolnoki Törvényszék arra a férfira, aki bosszúból végzett befogadóival. A Szegedi Fellebbviteli Főügyészség az ítélet súlyosítását és az emberölés minősítésének kiterjesztését indítványozta.

A bírósági tényállás szerint a vádlott élettársa halála után egyedül nevelte annak kiskorú lányát, akit éveken át szexuálisan zaklatott. Miután a lány elmenekült, a férfi felgyújtotta saját házát, így egy szolnoki vállalkozó fogadta be, akinél munkát is kapott. Amikor a házigazdák tudomást szereztek a férfi korábbi tetteiről, felszólították a távozásra. Az elkövető bosszúból eltervezte a pár meggyilkolását, majd még aznap éjjel mindkét személlyel végzett.

Az elsőfokú bíróság aljas indokból, különös kegyetlenséggel, több ember sérelmére és védekezésre képtelen személy sérelmére elkövetett emberölés, valamint szexuális erőszak miatt mondta ki bűnösnek a férfit. A büntetés tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés, emellett a bíróság végleges hatállyal eltiltotta minden olyan foglalkozástól, amely során kiskorúakkal kerülhetne kapcsolatba. Az ítélet ellen a vádlott és védője enyhítésért fellebbezett. A Szegedi Fellebbviteli Főügyészség szerint a büntetés a társadalom védelme érdekében szükséges, továbbá indítványozták, hogy a bíróság állapítsa meg az emberölés előre kitervelt jellegét is. Az ügy a Szegedi Ítélőtáblán folytatódik.

⚖️ Mit mond a Btk.?

A Büntető törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 160. § (1) bekezdése szerint az emberölés alapesete öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A (2) bekezdés értelmében azonban a büntetés tíz évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha azt előre kitervelten (a) pont), aljas indokból vagy célból (b) pont), különös kegyetlenséggel (d) pont), több ember sérelmére (f) pont), vagy védekezésre képtelen személy sérelmére (k) pont) követik el.

A 44. § (1) bekezdése rögzíti, hogy az életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabásakor a bíróság kizárhatja a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét, ha a bűncselekmény jellege és az elkövető személye miatt a társadalom védelme ezt indokolja – ezt nevezzük tényleges életfogytiglanak (TÉSZ).