Fényes nappal támadt rá egy 75 éves nőre egy erőszakos többszörös visszaeső Kiskunhalas belvárosában. A vád szerint a férfi orvosi szájmaszkot húzott, majd rátámadt az asszonyra, és dulakodás után kitépte a nyakából a több mint 300 ezer forintot érő aranyláncot. Az áldozat barátnője bottal próbálta megállítani a támadót.
A vádirat szerint a támadó egyik ismerősével sétált, amikor észrevette a sértett nyakában lógó arany nyakláncot. Az ékszer megszerzése érdekében az elkövető visszafordult, egy orvosi szájmaszkot húzott az arcára az álcázás végett, majd odafutott a nyugdíjas nőhöz, és megpróbálta kitépni a láncot – adta hírül a Kiskunhalasi Járási Ügyészség.
Mivel a sértett ráfogott az ékszerre, az első próbálkozásra nem szakadt el. A férfi ekkor két méteren keresztül tolta maga előtt az idős asszonyt, közben folyamatosan rángatta a ruháját és a láncot. A támadás közben a sértett botra támaszkodó barátnője többször is megütötte a bűnelkövetőt, aki azonban ennek ellenére végül megszerezte az aranyékszert és elmenekült. A rablás során több mint 300 ezer forintos kár keletkezett.
A hatósági adatok alapján a megtámadott idős koránál fogva korlátozottan volt képes a bűncselekmény elhárítására. A férfit korábban már ítélték el rablás miatt, így jelenleg erőszakos többszörös visszaesőként kell felelnie a tettéért.
A jelenleg is letartóztatásban lévő vádlott ügyében a Kiskunhalasi Járásbíróság hoz majd döntést, az ügyészség pedig fegyházbüntetés kiszabását indítványozza.
💡 Jogi iránytű dr. Kiss D. Csabától: Mit tehet az utcai rablás áldozata? A sértetti jogok és a kártérítés útja
- Sérelemdíj a nyílt utcai megaláztatás és a fizikai erőszak miatt (Ptk. 2:52. §): A belvárosban, fényes nappal elszenvedett váratlan lerohanás, a métereken át tartó lökdösés, a nyak és a ruházat rángatása, valamint az átélt félelem és kiszolgáltatottság felvetheti a sértett személyiségi jogainak (különösen az emberi méltósághoz, a testi épséghez, az egészséghez és a személyes biztonsághoz fűződő jogainak) súlyos sérelmét. A Ptk. 2:52. § szerint a sérelemdíjhoz a jogsértés tényét kell bizonyítani; a sérelem súlya és hatásai az összeg megállapításánál bírnak döntő jelentőséggel. Ez a trauma sérelemdíj iránti igény alapja lehet. A Be. a sérelemdíj büntetőeljárásban való érvényesítését szűkebb körben teszi lehetővé; ezért azt a gyakorlatban gyakran külön polgári perben érvényesítik.
- A polgári jogi igény és a vagyoni károk megtérítése: A sértett a büntetőeljárásban magánfélként előterjeszthet polgári jogi igényt a bűncselekménnyel közvetlenül okozott vagyoni káraira. Rablás esetén a kárigények tipikusan a kitépett és eltulajdonított arany nyaklánc értékére (amely meghaladja a 300 ezer forintot), a megrongálódott, elszakadt ruházat pótlására, valamint az orvosi látlelet, vizsgálatok és gyógyszerek költségeire terjedhetnek ki.
- A polgári jogi igény eljárási korlátai: Amennyiben a büntetőeljárásban előterjesztett polgári jogi igény vagy a sérelemdíj elbírálása a büntetőpert jelentősen késleltetné, vagy összetett érték- és orvosszakértői bizonyítást igényelne, a bíróság az igény érvényesítését egyéb törvényes útra, azaz külön polgári perre utasíthatja.
- A tanúvallomások és a térfigyelő kamerák döntő szerepe: A bűncselekmény bizonyításában és az elkövető azonosításában alapvető jelentőségű a helyszínen lévő szemtanú – a botjával védekező barátnő – vallomása, a belvárosi térfigyelő és üzleti biztonsági kamerák felvételei (amelyek rögzítették az álcázást és a menekülést), az ékszer értékét igazoló becsüsi vagy szakértői vélemény, valamint a sértett nyakán és testén keletkezett külsérelmi nyomokról felvett látlelet.
Ha bűncselekmény vagy jogsértés következtében sérelem vagy anyagi kár érte, és szeretné hatékonyan érvényesíteni sértetti, kártérítési vagy személyiségvédelmi jogait, kérjen szakszerű jogi támogatást dr. Kiss D. Csabától a jogomvan.hu weboldalon.
