A Központi Nyomozó Főügyészség tájékoztatása szerint nincsenek meg a törvényi feltételei annak, hogy a letartóztatásban lévő volt jegybankelnök személyesen jelenjen meg a parlamenti bizottság ülésén.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) működésével kapcsolatos visszaéléseket feltáró vizsgálóbizottság elnöke, Csőszi Attila november 5-én 13 órára idézte be a volt jegybankelnököt és Varga Mihályt. A bizottság az eljárás akadályoztatása nélkül szeretné lefolytatni a meghallgatásokat, Csőszi tájékoztatása alapján Matolcsy a letartóztatása előtt jelezte a megjelenési szándékát, és az idézést is átvette. A Központi Nyomozó Főügyészséghez (KNYF) benyújtott megkeresésre érkezett válasz szerint azonban jogszabályi akadályok miatt nincs lehetőség a személyes jelenlétre. Az ügyészség jelzése alapján a bizottság távmeghallgatás keretében, telekommunikációs eszközzel vagy a bv-intézetben kérdezheti ki az érintettet, amihez az illetékes Fővárosi Büntetésvégrehajtási Intézethez fordulhatnak.
„Mi szeretnénk, ha ezt tudnánk úgy folytatni, hogy semmiféle akadályoztatás nem lenne benne, úgyhogy november 5-én 13 órára várjuk továbbra is Matolcsy Györgyöt és Varga Mihályt”
– mondta korábban a bizottsági elnök az RTL-nek. Csőszi korábban úgy nyilatkozott, hogy vezetőszáron is számítanak a volt elnökre, amennyiben ezt a büntetőeljárás lehetővé teszi, a Tisza Párt jogászai pedig külön vizsgálták a személyes elhozatal jogi opcióit.
Az MNB-ügyet vizsgáló testület még október 1-jén egyhangúlag szavazta meg a 2013 és 2025 között jegybankelnökként dolgozó Matolcsy meghallgatását. A testület döntött Varga Mihály beidézéséről is, aki 2013 és 2018 között nemzetgazdasági miniszterként, 2018 és 2024 között pénzügyminiszterként tevékenykedett, majd 2025-ben váltotta Matolcsyt a jegybank élén.
Matolcsy Györgyöt október 23-án helyezték harmincnapos letartóztatásba. A nyomozó ügyészek az MNB-ügyben végrehajtott akciók során az egykori jegybankelnök otthonában is házkutatást tartottak. A nyomozás egyik központi szála a jegybank alapítványa, a PADME körül a Matolcsy-éra utolsó napjaiban végrehajtott céges átszervezésekre vonatkozik. Az Állami Számvevőszék jelentésének publikálása előtt, 2025. február 28-án az alapítványi vagyont kezelő Optima Befektetési Zrt. egy értékpapírkölcsön-szerződéssel átadta az Optima Befektetési Alapkezelő részvényeit a Közép-Európai III. Magántőkealapnak. Ezt a magántőkealapot a Quartz Befektetési Alapkezelő kezelte, amelynek többségi tulajdonosa korábban Száraz István, Matolcsy Ádám barátja volt. Száraz állítása szerint az ő részesedése már 2024-ben 9,9 százalékra csökkent, ám ezt csak egy évvel később jegyezték be a cégbíróságon.
A tranzakció révén nem a vagyont adták el, hanem az alapítványi vagyon kezelését végző társaság tulajdonosi jogait engedték volna át évekre a magántőkealapnak. A megállapodást Varga Mihály jegybankelnöki kinevezését követően, a korábbi kuratórium távozása után néhány napon belül felbontották. Az MNB új vezetése vizsgálatot indított, majd áprilisban feljelentést tett. A Quartz érvelése szerint a művelettel szakmai segítséget nyújtottak volna az Optimának – részletezte a történtekről a Telex.
Az Optima Befektetési Zrt. korábbi vezetője, Stofa György kulcsszerepet játszott a februári tranzakcióban. Stofa korábban több jegybanki kötődésű vállalkozásban töltött be vezető tisztséget, továbbá az ő cége, a SRES Zrt. szerezte meg a székesfehérvár-csalapusztai Kégl-kastély tulajdonjogát birtokló társaságot. A KNYF megállapítása szerint a színlelt szerződés célja az volt, hogy a PADME vagyona feletti rendelkezési jogot Matolcsy György mandátumának lejárta után is egy olyan kör birtokába játsszák át, amellyel a volt elnök és fia, Matolcsy Ádám saját céljaikra használhatja fel a vagyont.
Az elkövetett cselekményekkel a gyanú szerint több százmillió forintos vagyoni hátrányt okoztak. A volt jegybankelnököt és társait különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó gazdasági csalás bűntettével és más bűncselekményekkel gyanúsítják. A hatóságok Matolcsy György mellett őrizetbe vették Matolcsy Ádám cégeinek jogi képviselőjét, valamint a Matolcsy Ádámhoz és Száraz Istvánhoz köthető egyik cég vezető tisztségviselőjét.
A nyomozó ügyészség Matolcsy Ádámot és Stofa Györgyöt is ki akarta hallgatni gyanúsítottként, azonban külföldi tartózkodásuk miatt a KNYF nemzetközi elfogatóparancs kiadását indítványozta. A nemzetközi körözés kiadásáról a bíróság dönt az iratok alapján, így az még nem lépett hatályba.
