36 hetesen, élve született csecsemőt tettek fagyasztóba az orvosok

2026. március 4. 14:12
ZSM
Illusztráció, Pexels
2026. március 4.

A dél-koreai bíróság gyilkosság miatt ítélt el egy nőt és két orvost, miután egy 36 hetes terhességmegszakítás során élve született csecsemőt fagyasztóba tettek. A kórház igazgatója hat év, a sebész négy év letöltendő börtönt kapott, míg az anya büntetését felfüggesztették.

Az ügy 2024-ben kapott nyilvánosságot, miután a húszas éveiben járó nő egy YouTube-videóban számolt be arról, hogy a terhessége 36. hetében abortuszt végeztetett. A beavatkozást egy olyan kórházban hajtották végre, amely közvetítőkön keresztül fogadta a pácienseket, és az ügyészség adatai szerint több mint 500 hasonló műtétet végeztek el, összesen 1,4 milliárd won (körülbelül 322 millió forint) bevételre szert téve.

A bírósági eljárás során bebizonyosodott, hogy a gyermeket császármetszéssel, élve hozták világra. Ezt követően a kórház igazgatója és a sebész a csecsemőt egy fagyasztóba helyezte, ahol az újszülött meghalt. A bűncselekmény elleplezése érdekében az egészségügyi dokumentációt meghamisították, azt tüntetve fel, mintha a magzat halva született volna. Az orvosok a per során beismerték a gyilkosságot, és az ítélet kihirdetése után azonnal őrizetbe vették őket.

A nő azzal védekezett, hogy csak a hetedik hónapban szerzett tudomást a várandósságáról, és instabil anyagi helyzete, valamint a terhesség alatti alkoholfogyasztás és dohányzás miatti félelmei miatt döntött a megszakítás mellett. Állítása szerint nem tudta, hogy a gyermeket a születés után megölik. A bíró azonban rámutatott: a nő ultrahangvizsgálaton hallotta a magzat szívhangját, az orvosok tájékoztatták az egészségi állapotáról, és tisztában volt vele, hogy a császármetszés után a gyerek élve jön a világra.

Az ítéletnél enyhítő körülményként vették figyelembe a dél-koreai abortuszszabályozás jogi bizonytalanságát. Bár az alkotmánybíróság 2019-ben eltörölte a tilalmat, a parlament azóta sem alkotott új törvényt a részletszabályokról, így 2021 óta nincs hatályos jogszabályi keret a beavatkozásokra vonatkozóan  – számolt be a BBC.

⚖️ Mit mond a Btk.?

A magyar Büntető Törvénykönyv (2012. évi C. törvény) alapján az eset emberölésnek minősül, mivel az élve született csecsemő jogilag már embernek tekintendő.

  1. § (1) Aki mást megöl, bűntett miatt öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés tíz évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha az emberölést

  • i) tizennegyedik életévét be nem töltött személy sérelmére,
  • j) különös kegyetlenséggel

követik el.

Az egészségügyi dokumentáció meghamisítása a magyar jogban – az irat jellegétől függően – az alábbi tényállásokat merítheti ki:

  1. § (1) Aki
  • a) hamis közokiratot készít, vagy közokirat tartalmát meghamisítja,
  • b) hamis, hamisított vagy más nevére szóló valódi közokiratot felhasznál,
  • c) közreműködik abban, hogy jog vagy kötelezettség létezésére, megváltozására vagy megszűnésére vonatkozó valótlan adatot, tényt vagy nyilatkozatot foglaljanak közokiratba,

bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

  1. § Aki jog vagy kötelezettség létezésének, megváltozásának vagy megszűnésének bizonyítására hamis, hamisított vagy valótlan tartalmú magánokiratot használ fel, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Ezt olvastad már? Holtan találtak egy újszülöttet Grazban, az anyát letartóztatták

Megosztás:

Kapcsolódó cikkek

Betöltés...

🌍 MÉG TÖBB KüLFöLD 🚨 LEGFRISSEBB HÍREK