Mobilalkalmazás
Nézeteltérés alakult ki az autópályák üzemeltetésére kötött szerződés kapcsán az állam által kifizetett összegek és a beruházások mértéke körül. Miközben a közlekedési miniszter szerint a koncessziós cég legfeljebb a kapott pénz felét költötte a hálózatra, a társaság vezérigazgatója cáfolja az ezermilliárdos összeget, és jelezte, hogy a tulajdonosoknak saját forrást kellett biztosítaniuk a költségek fedezésére.
Módosították a szerződést és felemelték a koncessziós cég díjait 2022-ben, amikor felgyorsult az infláció. A közlekedési miniszter, Vitézy Dávid hozzátette, hogy egy olyan hosszú távú koncessziós szerződésnél, mint ez, jellemzően az elején keveset fizet az állam, így a cég a saját forrásaiból fejleszt, ezt pedig hosszú évek alatt, egyfajta bérleti díjként kapja meg.
A tárcavezető szerint a cég valójában nem ruházott be, és legfeljebb a kifizetett pénz felét költhette el a hálózatra. Úgy fogalmazott:
1024 milliárdot fizettünk ki úgy, hogy ő valójában nem ruházott be
Vitézy Dávid kiemelte, hogy az ügylet jogszerűségét nemcsak a kormány, hanem az Európai Bizottság is vitatja, a vizsgálatokat így össze kell hangolni. A miniszter jelezte, amíg nem zárul le a brüsszeli vizsgálat, nem lépnek, ki kell várni az eljárást, és ezt követően intézkedhetnek.
A Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. vezérigazgatója, Németh Tamás nemrég nyilatkozott a HVG-nek, és a cégvezető cáfolta az ezermilliárdos összeget. Németh Tamás számításai szerint a valós szám körülbelül 680 milliárd forint. A vezérigazgató szerint az sem igaz, hogy ne vállaltak volna kockázatot; mint fogalmazott, az elmúlt 3,5 évben kapott koncessziós díjakhoz még a tulajdonosoknak kellett 100 milliárd forintot betenniük, hogy az üzemeltetés és a fejlesztések költségeit állni tudják.
