Mobilalkalmazás
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) folyamatosan és kiemelten vizsgálja a töltőállomásokat a védett áras üzemanyag-értékesítés szabályainak betartása, valamint az ellátás zavartalansága érdekében.
A magyar rendszámú járművek a 95-ös benzint literenként 595 forintért, a dízel üzemanyagot pedig literenként 615 forintért tankolhatják. Ez a kedvezmény a telephelyi fogadóhelyeket is megilleti. A szabályozás értelmében külföldi rendszámú járműbe, vagy nem közvetlenül a jármű üzemanyagtankjába – például kannába – a védett áron üzemanyag nem tölthető. A jogosultságot, azaz a gépjármű rendszámát vagy rendszám hiányában a honosságot igazoló okiratot a kút üzemeltetője köteles ellenőrizni.
A hatóság revizorai és pénzügyőrei a helyszíni ellenőrzések során nemcsak a védett ár alkalmazását, hanem a nyitvatartási időt, az esetleges üzemszüneteket, valamint az értékesített üzemanyagok körét és összetételét is vizsgálják. A szakemberek a kockázatelemzési adatokra, az online pénztárgépek és az online számlák információira támaszkodva azonnal intézkednek szabálytalanság gyanúja esetén. A nagykereskedők tevékenységét is nyomon követik az import és jövedéki adatszolgáltatásokon keresztül, biztosítva a folyamatos ellátást.
A szabályokat megszegő üzemeltetők súlyos jogkövetkezményekre számíthatnak. Amennyiben külföldi rendszámú járművet szolgálnak ki védett áron, vagy az üzemanyagot nem a jármű tankjába töltik, a kiszabható bírság mértéke 6 millió forinttól 15 millió forintig terjed. A jogszabályi kötöttség miatt a hatóságnak a legkisebb mennyiségű, szabálytalanul töltött üzemanyag esetén is ki kell szabnia a 6 millió forintos minimumbírságot.
Ezt olvastad már? Változtak a védett áras tankolás szabályai ― az automata kutakat nem érinti
A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 396. § (1) bekezdése szerinti költségvetési csalás releváns tényállás lehet az üzemanyagárakkal kapcsolatos visszaélések esetén.
A törvényszöveg kimondja: „Aki a költségvetésbe történő befizetési kötelezettség teljesítésével kapcsolatban mást tévedésbe ejt, tévedésben tart, valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz, vagy a valóságot elhallgatja, és ezzel a költségvetésnek vagyoni hátrányt okoz, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”
A védett ár jogosulatlan alkalmazása vagy a forgalmi adatok eltitkolása közvetlenül sérti az állami költségvetés érdekeit, így a milliós közigazgatási bírság mellett büntetőjogi felelősségre vonás is indítványozható.
