Mobilalkalmazás
Közel tizenkilencezer alkalommal bólintott rá az Igazságügyi Minisztérium a titkosszolgálatok titkos megfigyelési igényeire az előző kormányzás időszakában. A tárca mindössze ötven alkalommal utasította vissza a nemzetbiztonsági vagy alkotmányvédelmi célú megkereséseket.
Az Orbán-kormány tizenhat éves regnálása során összesen 18 906 esetben engedélyezte az igazságügyi miniszter a titkosszolgálatok számára a titkos megfigyeléseket – számolt be a 24.hu közérdekű adatigényléssel kikért adatai alapján. A közzétett statisztikák szerint a hatóságok megkereséseit szinte kivétel nélkül jóváhagyták, a minisztérium ugyanis mindössze 50 alkalommal mondott nemet a szolgálatok kezdeményezéseire. Az érintett eljárások nem bűnüldözési, hanem alkotmányvédelmi és nemzetbiztonsági célokat szolgáltak, amelyeket például kémek vagy szélsőséges csoportok ellen vetettek be, így ezeket nem nyomozási bíró, hanem a miniszter engedélyezte.
A legtöbb jóváhagyott megfigyelést az Alkotmányvédelmi Hivatal hajtotta végre, amely 10 403 kezdeményezéséből csupán harminc elutasítást kapott. A megszüntetendő Terrorelhárítási Központ (TEK) 3740 engedélykérelméből hármat utasított vissza a minisztérium. Az Információs Hivatal esetében 3320 igényből tizenhárom hiúsult meg, miközben a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat mind az 1370, valamint a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat mind a 122 megkeresése akadálytalanul átment a rostán. A titkos megfigyelések iránti igények száma folyamatosan nőtt az évek során, a csúcspontot pedig a 2021-es esztendő jelentette, amikor 1469 engedélyt adtak ki.
Ligeti Miklós, a Transparency International jogi igazgatója elmondta, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal kiemelkedő ügyforgalma a rendkívül széles hatásköréből adódik, hiszen a hárítás mindig nagyobb területet fed le, mint a külső felderítési tevékenység. A szervezet kutatója, Remport Ádám szerint ugyanakkor a szinte teljes körű jóváhagyás arra enged következtetni, hogy a kabinet visszaélésszerűen alkalmazta a szolgálatokat.
„Gyakorlatilag százszázalékos az engedélyezési arány, ami azt jelenti, hogy a miniszter nem gyakorol valódi kontrollt”
– fogalmazott a szakember, utalva arra is, hogy a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága korábban már több alkalommal elmarasztalta a magyar államot a hazai megfigyelési rendszer garanciális hiányosságai miatt.
