Belső vizsgálati dokumentum szivárgott ki a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) márciusi, nagy port kavart akciójáról, amely során 40 millió dollárt, 35 millió eurót és 9 kilogramm aranyat szállító ukrán konvojt tartóztattak fel. A jelentés szerint a hatósági fellépés számos ponton törvénysértő volt, a lefoglalásnak napokig nem volt jogalapja, a Terrorelhárítási Központ (TEK) bevonása pedig szakmailag megalapozatlanul történt.
A március 5-én, az M0-ás autóút alacskai pihenőhelyén végrehajtott rajtaütés során hét ukrán állampolgárt állítottak elő, köztük egy volt titkosszolgálati tábornokot. A 444 által megszerzett belső NAV-os összefoglaló huszonnégy pontban veszi sorra a művelet során elkövetett súlyos hiányosságokat. A vizsgálatot a hivatal egy olyan egysége készítette, amely a bécsi Raiffeisen Bankból Ukrajnába tartó szállítmány rajtaütésekor nem volt jelen a helyszínen, ezzel is biztosítva az eljárás belső kontrollját.
A dokumentum egyik legfontosabb megállapítása, hogy az akciót nem a pénzügyőrök kezdeményezték: a Legfőbb Ügyészség jelölte ki őket a feladatra, méghozzá olyan határozattal, amely a belső jelentés szerint nem felelt meg a büntetőeljárásról szóló törvény előírásainak, mivel azt mindössze e-mailen keresztül továbbították.
A gyanú alapjául szolgáló dokumentáció is komoly problémákat vetett fel. A feljelentést az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) tette meg, ám az ügyészség és az AH az akció után nem tudta, hogy hol található az a dokumentum, amelyre a pénzmosás gyanúját alapozták. Ennek hiányában a belső vizsgálat szerint még a bűncselekmény egyszerű gyanúja sem volt megalapozott.
A TEK közreműködése szintén vitatottá vált: a NAV vezetői szerint a terrorelhárítók bevonása szakmailag indokolatlan és ellentmondásos volt, különösen annak fényében, hogy a szállítmányozóknak minden szükséges okmányuk rendben volt.
A jelentés szerint a 35 millió eurót, 40 millió dollárt és a 9 kilogramm aranyat szállító Oscsadbank pénzeszközeinek lefoglalására több mint három napig nem állt fenn törvényes jogalap.
Emellett az ukrán állampolgárok konzuli védelmét sem biztosították, a tolmácsolási dokumentáció hiányos volt, a jegyzőkönyvek pedig pontatlanok, illetve késve készültek el. A hatóságok közötti belső összhang hiányát jelzi az is, hogy a bilincs alkalmazásának indokoltságában sem volt egyetértés a rendvédelmi szervek között. A jelentés külön kiemeli, hogy az előállítás törvénysértő lehetett, mivel a személyeket tanúként nem tarthatták volna fogva, ami jelenleg az ügy egyik központi jogi kérdése. Az ügyészség lapnak eljuttatott álláspontja ugyanakkor ezzel ellentétes.
