Az elmúlt napokban Európa-szerte megszaporodó, utasszállító repülőgépeket érintő bombafenyegetések felvetik egy összehangolt akció lehetőségét, amelyek célja a légiközlekedés megzavarása és a biztonsági rendszerek reagálóképességének tesztelése lehet.
A fenyegetések szokatlan gyakorisága, földrajzi kiterjedése és időbeli egybeesése jóval túlmutat az egyes légijáratokat érintő biztonsági incidenseken. Volt olyan nap is, amikor kizárólag Magyarországon egymást követően három riasztás történt. Amennyiben valóban szervezett műveletről van szó, a cél nem feltétlenül a közvetlen fizikai károkozás, hanem az európai légiközlekedés megzavarása, a bizonytalanság és a bizalomvesztés előidézése, valamint a nemzeti és szövetségi biztonsági rendszerek reagálóképességének tesztelése.
Amikor egy polgári utasszállító repülőgépet bombafenyegetés ér, a Magyar Honvédség Gripen vadászgépei emelkednek a levegőbe. A feladatuk jóval összetettebb annál, mint hogy egyszerűen elkísérik a repülőgépet: a vadászgépek felelnek a fenyegetett légi jármű azonosításáért, helyzetének ellenőrzéséért, mozgásának figyelemmel kíséréséért és szükség esetén a megfelelő védelmi intézkedések kezdeményezéséért. Ennek különösen akkor van jelentősége, ha a repülőgép váratlanul eltér a bejelentett repülési útvonalától, nem követi a légiforgalmi irányítás utasításait, vagy olyan magatartást tanúsít, amely felveti annak veszélyét, hogy Magyarország lakosságát vagy létfontosságú infrastruktúráját fenyegetheti.
A Gripenek nem csupán megfigyelésre és vizuális azonosításra képesek, hanem fegyverzettel rendelkező harci repülőgépek. A megfelelő jogi és katonai feltételek fennállása esetén, a szükséges felhatalmazással akár kinetikus eszközök alkalmazásával is képesek fellépni egy közvetlen légi fenyegetéssel szemben. Ugyanakkor önmagában egy útvonal-eltérés vagy bombafenyegetés természetesen nem alapozza meg a fegyverhasználatot, mivel az ilyen döntések rendkívül szigorú jogi, műveleti és parancsnoki feltételekhez kötöttek.
Az ilyen jellegű katonai képességek fenntartásának szükségességét a 2001. szeptember 11-i terrortámadások mutatták meg. Az Egyesült Államokban a terroristák eltérített polgári utasszállító repülőgépeket használtak fegyverként a New York-i World Trade Center ikertornyai ellen. Ez a tragikus esemény rávilágított arra, hogy egy polgári repülőgép is válhat olyan eszközzé, amely emberek ezreinek életét és egy ország biztonságát veszélyezteti, ezért egy államnak a korábban elképzelhetetlennek tartott fenyegetésekre is fel kell készülnie.
Magyarország nem csupán korszerű harci repülőgépekkel rendelkezik, hanem a NATO integrált lég- és rakétavédelmi rendszerének részeként folyamatos légvédelmi készenlétet is fenntart. A Magyar Honvédség Gripenjei és a katonai szakemberek a nap 24 órájában készen állnak a hazai légtér biztonságának szavatolására. A vadászgépek felszállása nem látványos demonstráció, hanem egy valódi, éjjel-nappal működő védelmi képesség megnyilvánulása. A riasztások, a gyors felszállások, a légi azonosítások és a szövetséges erőkkel összehangolt műveletek mind azt bizonyítják, hogy az ország aktív részese egy működő kollektív védelmi rendszernek.
A biztonság ugyanakkor nem jelenthet hátradőlést: a hagyományos katonai fenyegetések mellett a hibrid jellegű, nehezen azonosítható és több biztonsági területet egyszerre érintő kihívásokra is folyamatosan készülni kell. A légtér védelme a felkészültségre, a folyamatos készenlétre, a gyors döntéshozatalra és a szövetséges együttműködésre épülő nemzeti felelősség – tudatta Facebook-bejegyzésében Ruszin-Szendi Romulusz.
