A Magyar Nemzeti Bank teljesítette az Országgyűlés végrehajtási visszaéléseket feltáró vizsgálóbizottságának adatkérését, és mintegy ezeroldalnyi dokumentációt bocsátott a testület rendelkezésére. A nyolc pontból álló adatcsomag követeléskimutatásokat, KHR-adatokat és az ügyfélpanaszok elbírálásának részleteit is tartalmazza. Varga Mihály jegybankelnök hangsúlyozta, hogy az MNB a jövőben is támogatja a vizsgálatot, és szükség esetén maga is feljelentést tesz.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) hiánytalanul teljesítette a parlamenti vizsgálóbizottság megkeresését. Varga Mihály jegybankelnök a közösségi oldalán közzétett videójában részletezte az átadott anyag nagyságát és tartalmát.
A jegybankelnök tájékoztatása szerint a bizottság nyolc pontban fogalmazta meg kérdéseit, amelyekre az MNB részletes statisztikákkal és dokumentumokkal válaszolt.
Ez közel ezeroldalnyi adat és információ, amelyet az Országgyűlés végrehajtási visszaéléseket feltáró vizsgálóbizottsága részére állítottunk össze
– jelentette be Varga Mihály. Az átadott dokumentáció részét képezik a követeléskimutatások, a Központi Hitelinformációs Rendszer (KHR) adatai, valamint a fogyasztói panaszok elbírálásával kapcsolatos iratok. A KHR adatbázisa kulcsfontosságú a vizsgálat szempontjából, hiszen ez rögzíti a lakossági és vállalati hitelek adatait, köztük a nem fizető adósok tartozásait, amelyekből pontosan kirajzolódhat az adósságspirálok kialakulásának háttere.
Kulcsszerepben a jegybank és a vizsgálóbizottság
Az MNB felügyeleti szerepköre 2013-ban bővült jelentősen, amikor beolvadt a szervezetbe a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF). Így a jegybanknál összpontosulnak a bankok, követeléskezelők és pénzügyi vállalkozások működésére vonatkozó adatok, valamint a lakossági panaszok is. Varga Mihály már az MNB augusztus 25-i kamatdöntését követő sajtótájékoztatóján jelezte, hogy dolgoznak a bizottság megkeresésén – írta meg az Index.
A Végrehajtási Visszaéléseket Feltáró Vizsgálóbizottságot 2026. május 26-án hozta létre az Országgyűlés, a választásokat követően felállított öt testület egyikeként. Ez az egyetlen olyan bizottság, amelyet az ellenzék vezet: elnöke Toroczkai László, a Mi Hazánk Mozgalom elnöke. A testület az első ülését július 2-án tartotta az Országházban, ahol az elnök történelmi munkának nevezte a feladatot, amelynek célja a végrehajtási rendszer 1990-es évek óta tartó működésének feltárása és egy új szabályozás kidolgozása.
A bizottság az új parlamenti szabályok értelmében széles körű jogosítványokkal rendelkezik: adatszolgáltatást és megjelenést írhat elő az intézményeknek. A beidézettek mulasztása esetén első alkalommal százezer, majd minden további alkalommal egymillió forintos bírság szabható ki, sőt, kétszeri távolmaradás után akár rendőri elővezetés is elrendelhető.
A testület nemcsak a jegybankot kereste meg. Egy augusztus 12-i döntés értelmében több tucat szervezetnek küldtek adatigénylést, köztük az Igazságügyi Minisztériumnak, a kormányhivataloknak, a Legfőbb Ügyészségnek és a NAV-nak is. Ezen az ülésen Nacsa Lőrinc (KDNP) javaslatára egészítették ki a jegybanknak szóló megkeresést az 1990 és 2026 közötti bedőlt hitelek számának részletezésével.
Hatalmas iratanyag és párhuzamos vizsgálatok
Toroczkai László becslése szerint a következő hónapokban mintegy százezer oldalnyi dokumentumot kell átvizsgálniuk, hogy az év végéig elkészíthessék a jelentést. Simon Krisztián Márk (Tisza Párt) a parlamenti vitában rámutatott a helyzet súlyosságára: jelenleg 670 ezer aktív és nagyjából egymillió lezáratlan, inaktív végrehajtási eljárás van folyamatban az országban. Bár a bizottság a lakossági beadványok előszűrésére júliusi ülésén külső szakértők bevonásáról is döntött, hangsúlyozták, hogy egyedi jogorvoslati ügyekkel nem foglalkozhatnak.
Az MNB helyzete különleges, hiszen egy másik eljárásban vizsgált félként is érintett. Párhuzamosan működik ugyanis az MNB Működésével Kapcsolatos Visszaéléseket Feltáró Vizsgálóbizottság is, amely a Matolcsy-korszak alapítványi vagyonkezelését és ingatlanügyleteit vizsgálja. Ez a testület augusztus 26-án tartotta alakuló ülését Csőszi Attila (Tisza Párt) elnökletével.
Varga Mihály, aki 2025. március 4-e óta tölti be a jegybankelnöki tisztséget, az átláthatóság fontosságát hangsúlyozta:
A jegybank új vezetése elkötelezett a törvényes, átlátható működés mellett. Minden olyan esetben, ahol törvénytelenség gyanúja merül fel, magunk is megtettük a szükséges feljelentéseket, és így járunk el a jövőben is.
