A nyomozásról.
„A nyomozás a büntetőeljárásról szóló törvény rendelkezései alapján felderítésből és vizsgálatból áll.
A felderítés során a nyomozó hatóság önállóan jár el és végez nyomozási cselekményeket. Ha a felderítés folyamán a nyomozó hatóság kényszerintézkedést végez, például lefoglalást hajt végre, úgy a kényszerintézkedéssel érintett panaszt az illetékes ügyészség bírálja el.
A nyomozás felderítési szakaszában az ügyészség a nyomozó hatóság tevékenységét főszabály szerint nem irányítja. A gyanúsított kihallgatását követően a nyomozás vizsgálati szakba kerül. A nyomozó hatóság beszámol az ügyészségnek, majd az ügyész irányításával folytatja tovább az eljárást. A nyomozó hatóság a vizsgálat során az ügyészség irányítási jogkörében tett intézkedésének megfelelően végzi a nyomozást, illetve azokat az eljárási cselekményeket hatja végre, amelyekről az ügyészségnek korábban már javaslatot tett.
A vizsgálat során a nyomozó hatóság által megtett és a gyanúsítottat érintő kényszerintézkedések, például gyanúsítás közlése, őrizetbevétel, lefoglalás, kutatás elrendelése elleni panaszokat a nyomozás feletti irányítást ellátó ügyészség bírálja el a nyomozó hatóság felterjesztése alapján.
A vizsgálat során az ügyészség dönt a gyanúsítottal szemben folyamatban lévő nyomozás befejezésének kérdésében. A nyomozást az eljáró nyomozó hatóság általi vagy ügyészség általi megszüntetés vagy vádemelés fejezi be.”
A közlemény szövegét változtatás nélkül idéztük.
Gál Kristóf, ORFK Kommunikációs Szolgálat
