Elutasította az újdörögdi kézigránátos baleset sérültjének panaszát a Központi Nyomozó Főügyészség

A Központi Nyomozó Főügyészség elutasította a sértett panaszát, amelyet a maradandó fogyatékosságot okozó foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt indult büntetőeljárás megszüntetése ellen nyújtottak be. A hatóság megállapította, hogy bár a kiképzés során több szabályszegés és hiányosság is történt, a baleset közvetlen oka a sértett fegyverkezelési hibája volt, így nincs olyan személy, akinek a büntetőjogi felelőssége megállapítható lenne.

A Győri Regionális Nyomozó Ügyészség korábban bűncselekmény hiányában szüntette meg az eljárást abban az ügyben, amely az „Adaptív Védelem” elnevezésű – az államigazgatásban dolgozók alap katonai felkészítését szolgáló önkéntes – program során történt. A sértetti képviselő a panaszában megkérdőjelezte a kiképzés szabályosságát és a program indokoltságát, ám a felülvizsgálat során a Központi Nyomozó Főügyészség úgy ítélte meg, hogy az alsóbb fokú ügyészség kellő alapossággal tárta fel a tényállást.

A vizsgálat szerint a baleset közvetlen oka a nem megfelelő kézigránát-kezelés – a biztosítókar felengedése – volt, amely a sértett önhibáján kívüli fegyverkezelési hibájából fakadt. A nyomozó ügyészség által feltárt szakmai szabályszegések és a bekövetkezett robbanás között a büntetőjogi felelősséget megalapozó közvetlen ok-okozati összefüggés nem volt megállapítható. Az ügyészség ugyanakkor rámutatott, hogy a büntetőjogi felelősség kizárása nem jelenti automatikusan a fegyelmi, polgári jogi vagy erkölcsi felelősség elvetését, de ezek tisztázása nem a nyomozó hatóság hatásköre.

A büntetőeljárás során a hatóság számos hiányosságot és szabályszegést tárt fel a képzés és a gyakorlati megvalósítás terén, amelyeket szignalizáció keretében jelzett a Honvéd Vezérkar Főnöke felé a szükséges intézkedések megtétele és az újabb tragédiák megelőzése érdekében. Az eljárásban az alábbi szabálytalanságok derültek ki:

• A kiképzendők és a katonák között nem jött létre büntetőjogi értelemben vett alá-fölé rendeltségi viszony, így elöljárói bűncselekmények nem voltak megállapíthatók.
• A felhasznált kiképzési tervek katonáknak készültek, a nem katona résztvevőkre szabott külön oktatási tematikát és módszertant nem dolgoztak ki.
• A dobató katonáknak nem volt előírva felkészítés a feladataik pontos végrehajtására, és a dobatásra sem létezett egységes szabályrendszer.
• A résztvevők csak gyakorló gránáttal dobtak, úgynevezett éles-gyakorló gránáttal nem, amellyel tapasztalatot szerezhettek volna a biztosító kar leválásáról (bár ennek alkalmazása nem volt kötelező).
• Az előírásokkal ellentétben az éles kézigránátdobásnál a dobógyakorlat-vezető nem tiszt vagy altiszt volt.
• Nem zárták ki az éles dobatásból azt a személyt, aki korábban 25 méternél közelebb dobta a gyakorló vagy éles kézigránátot, pedig a szabályzat ezt írta elő.

A Honvéd Vezérkar a büntetőeljárási törvénynek megfelelően a kért iratokat az ügyészség rendelkezésére bocsátotta – számolt be róla a Központi Nyomozó Főügyészség.

A határozat közlésétől számított két hónapon belül a sértett – jogi képviselője útján – pótmagánvádlóként léphet fel az ügyben.