A fővárosi beruházások a 2030-as évek közepére megújíthatják Budapestet, egy esetleges olimpiai rendezés pedig határidőkkel gyorsítaná ezeket, miközben a magyar sport is hosszú távú stratégiához juthatna. Az ötkarikás események akár regionális, Duna-menti együttműködésben, gazdasági szereplők bevonásával valósulhatnának meg.
Egy esetleges budapesti olimpiarendezés lehetőségeiről rendeztek kerekasztal-beszélgetést a csütörtöki Sportfórumon. Gyulay Zsolt, a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) elnöke szerint egy hazai rendezés legnagyobb haszna az lenne, hogy rendezőként a megszokott 160–180 helyett 400–450 fős magyar csapat vehetne részt a játékokon, emellett létrejöhetne a magyar sport több kormányon átívelő, távlati fejlesztési stratégiája – számolt be róla az MTI. A sportvezető úgy véli, Közép-Európa máig fehér foltnak számít az olimpiai helyszínek térképén, és az éremtáblázat első tíz országa közül kizárólag Magyarország nem adott még otthont az eseménynek, így a főváros és a térség is rászolgálna a rendezésre.
Gyulay arra is felhívta a figyelmet, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) átszervezte a kiválasztási folyamatot: a szervezet ma már nem mereven írja elő a feltételeket, hanem nagyrészt a pályázó városok adottságaihoz alakítja a játékokat, amelyek magyar győzelem esetén sem összpontosulnának kizárólag Budapestre. A 2036-os nyári olimpia megrendezéséért jelenleg hét pályázó versenyez, köztük Budapesttel. A jelentkezőknek 2027 márciusának végéig kell eljuttatniuk a NOB-hoz az úgynevezett masterplant, ezt követően szűkítik a jelöltek körét, a bennmaradókkal 2028 végéig stratégiai párbeszédet folytat a bizottság, a végső helyszínről pedig 2029-ben születik döntés.
Fejlesztések és Duna-menti együttműködés
Karácsony Gergely főpolgármester szerint a főváros részben uniós, részben hazai forrásokból olyan jelentős fejlesztési hullám előtt áll, amely kiválóan alkalmassá teszi a rendezésre. Álláspontja alapján a kormánnyal kötött megállapodás révén elhárultak a rövid távú pénzügyi akadályok, fenntarthatóvá vált Budapest működése, az uniós pénzek megnyílásával induló beruházásokkal pedig a 2030-as évek közepére utolérheti önmagát a város. A konkrét projektek között a HÉV-vonalak felújítását, a ferihegyi gyorsvasutat, a pesti alsó rakpart megújítását és egy dél-pesti diákváros létrehozását említette.
A városvezető úgy látja, hogy ezek a fejlesztések az olimpia nélkül is megvalósulnak, ugyanakkor a játékok konkrét határidőkkel felgyorsíthatnák a folyamatot, Budapest pedig újrapozicionálná magát a világban és szövetségi kapcsolataiban. Karácsony arról is beszélt, hogy tárgyalt a pozsonyi és a bécsi főpolgármesterrel, akik nyitottságot mutattak arra, hogy bizonyos sporteseményeket saját városaikban rendezzenek meg, amivel egy közös, Duna-menti koncepció jöhetne létre.
Gazdasági kilátások és finanszírozás
Szalay-Berzeviczy Attila, a Budapesti Olimpiai Mozgalom alapító elnöke és a Budapesti Értéktőzsde korábbi vezetője az ország történetének legnagyobb fejlesztési projektjeként tekint az olimpiára, amely kedvező NOB-döntés esetén 2029-től hét éven át erőteljes GDP-motorként pörgetné fel a magyar gazdaság minden szektorát. Véleménye szerint a legfőbb feladat a gazdasági szereplők megnyerése: ha sikerül a vállalati és a magánszférát is bevonni a beruházások finanszírozásába, a fejlesztések évente csupán 200–300 milliárd forinttal terhelnék a központi költségvetést, miközben az eseményhez köthetően 7–8 milliárd euró bevétel áramlana vissza. A legnagyobb kihívást abban látja, hogy végigmenjenek azon az úton, amelyen korábban a politika részérdekei miatt nem tudtak – írta meg az Index.

