Vádat emelt a főügyészség azzal a nővel szemben, aki a vád szerint 2025 márciusában többször megszúrta volt férjét egy konyhakéssel a közös gyermekük láthatása során kialakult vitában. A súlyosan megsérült férfi az udvaron át, a kerítésen átmászva tudott elmenekülni a támadója elől.
A vádirat alapján a nő 2025 márciusában jelent meg volt férje otthonában a közös gyermekük láthatása miatt. A felek között heves vita alakult ki a folyamatban lévő peres eljárásukról, amely során a vádlott a konyhaasztalról magához vett egy közel tizenöt centiméteres pengehosszúságú kést, majd kétszer megszúrta a férfi felsőtestét.
A férfi az udvarra szaladt a támadás elől, ám a nő követte, és a hátán többször is megszúrta. A sértett védekezés közben kicsavarta a kést a nő kezéből, eldobta azt, majd a kerítésen átmászva menekült el a helyszínről. A támadást követően a vádlott a dulakodás közben eltört kés pengéjével többször megsebesítette saját magát, hogy azt a látszatot keltse, mintha a volt férje támadott volna rá.
A sértett a védekező magatartása és az idejekorán elvégzett orvosi beavatkozás nélkül akár meg is halhatott volna. A jelenleg távoltartás hatálya alatt álló nővel szemben emberölés bűntettének kísérlete miatt emeltek vádat, a vádhatóság pedig szabadságvesztés és közügyektől eltiltás mellékbüntetés kiszabását indítványozta – számolt be az ügyről a Heves Megyei Főügyészség.
💡 Jogi iránytű dr. Kiss D. Csabától: Milyen jogok illetik meg az apát?
- Személyi biztonság, eljárási védelem és a távoltartás szabályai: A sértett testi épségének megóvása érdekében a büntetőeljárási törvény (Be.) szerinti távoltartás fenntartása alapvető védelmet nyújt a bírósági szakban. A sértett vagy jogi képviselője indítványozhatja az eljáró bíróságnál a távoltartás fenntartását vagy szigorítását, amennyiben fennáll a bűnismétlés vagy a befolyásolás veszélye. A szabályok megszegése esetén a bíróság szigorúbb kényszerintézkedést – bűnügyi felügyeletet vagy letartóztatást – rendelhet el. A sértett emellett kérheti a kíméletes, védett körülmények közötti tanúkihallgatást is.
- Sérelemdíj a közvetlen életveszély és a testi-lelki trauma miatt (Ptk. 2:52. §): A saját otthonban elszenvedett, többszörös szúrásokkal végrehajtott támadás, a menekülés közbeni hátba szúrások és az átélt életveszély a sértett testi épséghez, egészséghez és emberi méltósághoz fűződő személyiségi jogait súlyosan sértette. A Ptk. 2:52. § alapján a sérelemdíj megítéléséhez a személyiségi jogsértés tényét kell igazolni, a jogosultnak ezen felül külön vagyoni hátrányt nem kell bizonyítania. A sérelemdíj nem jár automatikusan fix összegben: a bíróság a mérték megállapításakor értékeli a sérülések életveszélyes jellegét, a műtéti hegeket, a fizikai fájdalmat, a traumatikus élményt követő lelki reakciókat (szükség esetén szakértőileg igazolt poszttraumás tüneteket), valamint a volt házastárs általi támadás okozta morális és lelki terhet. A Be. alapján a sérelemdíj büntetőeljárásban polgári jogi igényként kizárólag az 571. § (2b) bekezdésében meghatározott kivételes esetben érvényesíthető; ezért ezt a nem vagyoni követelést a sértett rendszerint külön polgári perben terjeszti elő.
- Közvetlen vagyoni károk és az egészségügyi többletkiadások megtérítése: A sértett követelheti a bűncselekménnyel közvetlen okozati összefüggésben felmerült valamennyi igazolt vagyoni kárának megtérítését: a sebészeti ellátással, gyógyszerekkel, kötszerekkel és rehabilitációval kapcsolatos kiadásokat, a megrongálódott ruházat értékét, valamint a keresőképtelenség idejére eső igazolt jövedelemkiesést. A vádbeli cselekmény közvetlen következményeként keletkezett igazolt vagyoni kárra a sértett a büntetőperben magánfélként polgári jogi igényt terjeszthet elő a vádlottal szemben; a bíróság a polgári jogi igényt a Be. szabályai szerint egyéb törvényes útra (külön polgári perre) utasíthatja. A kártérítés tényleges behajthatóságát az határozza meg, hogy a terhelt rendelkezik-e végrehajtható jövedelemmel vagy vagyonnal.
- Családjogi kihatások: a szülői felügyelet és a kapcsolattartás rendezése: A büntetőeljárás és az élet elleni támadás alaposan érintheti a családjogi helyzetet. A bíróság a gyermek legjobb érdekeinek figyelembevételével korlátozhatja vagy felfüggesztheti a kapcsolattartást, ha ez a gyermek testi, értelmi, erkölcsi vagy érzelmi fejlődését veszélyezteti. A szülői felügyelet megszüntetése viszont nem automatikus: a Ptk. 4:191. § szerint ehhez a gyermek javának súlyos sérelme vagy veszélyeztetése, illetve a gyermek személye ellen elkövetett szándékos bűncselekmény miatti szabadságvesztésre ítélet szükséges lehet.
- Igazságügyi orvosszakértői és nyombizonyítás: Az életveszélyes sérülések és a szándék vizsgálatában alapvető szerepe van az igazságügyi orvosszakértői vizsgálatnak, amely elemzi a szúrcsatornák irányát, mélységét és a háton, illetve felsőtesten lévő sérülések súlyosságát. Az igazságügyi orvosszakértő emellett vizsgálhatja, hogy a vádlott testén található sérülések jellege, mélysége és elhelyezkedése összefér-e önsebzéssel vagy színlelt önvédelemmel. A lefoglalt eltört kés pengéje, a helyszíni szemle jegyzőkönyve és a vérnyomok eloszlása pedig a menekülés és a támadás menetét hivatott rekonstruálni.
Ha élet elleni bűncselekmény, kapcsolati erőszak vagy súlyos jogsérelem érte, és szeretné hatékonyan érvényesíteni büntetőjogi, polgári jogi és családjogi védelmét, kérjen szakszerű jogi segítséget dr. Kiss D. Csabától a jogomvan.hu weboldalon.
