Vádat emelt a Balassagyarmati Járási Ügyészség két 33 éves férfival szemben, akik pénz és ékszerek reményében feltörtek egy sírboltot a temetőben. A tettesek a koporsót kibontva a halott ruházatát is átkutatták, ám semmit sem találtak, viszont többmilliós kárt okoztak.
A vádlottak egy 2018-ban elhunyt, tehetős ismerősük sírhelyét vették célba, hogy megszerezzék az ott elhelyezett értékeket – tájékoztatott a Balassagyarmati Járási Ügyészség.
A vád szerint a két férfi 2025. december 29-én az esti órákban ment be a temetőbe. Először letörték a lépcső fémből készült korlátját, majd ezzel a fémszerkezettel addig ütötték a sír fedlapját, amíg az be nem tört. Ezt követően egyikük lemászott a sírgödörbe, felnyitotta a koporsót, és társa segítségével kiemelte a holttestet. Bár a koporsót és az elhunyt ruházatát is alaposan átkutatták, semmit sem találtak.
A rongálással jelentős anyagi kárt okoztak: a temetőt fenntartó önkormányzatnak a korlát megrongálásával 60 ezer forintos, míg a sírhely tönkretételével az örökösöknek több mint 4,4 millió forintos kárt okoztak. A nyomozás során az is kiderült, hogy a páros nemcsak a temetőben lopott, hanem a lakóhelyükön egy felújítás alatt álló ingatlanból is eltulajdonítottak különféle szerszámgépeket, összesen 182 ezer forint értékben.
A vádhatóság temetési hely megrongálása és lopás miatt emelt vádat a férfiak ellen. Az ügyészség letöltendő szabadságvesztés és közügyektől eltiltás kiszabását, az okozott károk megtérítését, valamint vagyonelkobzást indítványozott. Az ügyben a Balassagyarmati Járásbíróság hoz majd döntést.
Ezt olvastad már? Pénztárcát lopott egy 90 éves férfitól a temetőben
💡 Jogi iránytű dr. Kiss D. Csabától: Temetői kegyeletsértés és sírbolt-rongálás – hogyan követelhet kártérítést és elégtételt a gyászoló család?
- A kegyeleti jog megsértése és a sérelemdíj (Ptk. 2:50. § és 2:52. §): A hozzátartozóknak törvényben védett személyiségi joguk fűződik a meghalt személy emlékének tiszteletben tartásához (kegyeleti jog). A sírbolt szétverése, a fedlap betörése, a koporsó megbontása és a holttest átkutatása a hozzátartozók kegyeleti jogának súlyos megsértését jelentheti. A Ptk. 2:52. § alapján a sérelemdíj megítéléséhez a személyiségi jogsértés tényét kell igazolni, a jogosultnak ezen felül további hátrányt nem kell bizonyítania. A sérelemdíj pontos összegét ugyanakkor a bíróság az eset egyedi körülményei szerint határozza meg, mérlegelve a jogsértés súlyát, felróhatóságát és a hozzátartozókra gyakorolt lelki hatását. A Be. a sérelemdíj büntetőeljárásban történő érvényesítését szűkebb körben teszi lehetővé, ezért a családtagok ezt a követelést a gyakorlatban gyakran külön polgári perben érvényesítik.
- A polgári jogi igény és a többmilliós helyreállítási költség (Ptk. 6:524. §): A sértett örökösök a büntetőeljárásban magánfélként a vád tárgyává tett cselekmény közvetlen következményeként keletkezett, kártérítésre irányuló vagyoni igényt terjeszthetnek elő a vádlottakkal szemben. A kárigény kiterjed a sírbolt, a fedlap, a sírkő és a koporsó teljes helyreállításának, kőfaragási munkáinak és újratemetésének igazolt költségeire, amely jelen esetben meghaladja a 4,4 millió forintot. Közös károkozás esetén a károkozók a károsulttal szemben főszabály szerint egyetemlegesen felelnek (Ptk. 6:524. §), ezért a sértett a teljes, igazolt kárát bármelyik károkozótól követelheti. A bíróság az egyetemlegességet kivételesen mellőzheti.
- A polgári jogi igény eljárási korlátai: Amennyiben a kár pontos összegének megállapítása részletes építési, kőfaragó- vagy igazságügyi kárszakértői vizsgálatot igényelne, és ez aránytalanul késleltetné a büntetőügy befejezését, a bíróság a polgári jogi igény elbírálását egyéb törvényes útra (külön polgári perre) utasíthatja.
- A tárgyi bizonyítékok és a helyszíni rögzítés szerepe: A temetési hely megrongálásának, a sírbolt feltörésének és az elkövetők azonosításának bizonyításában fontos lehet a rendőrségi helyszíni szemle, a lépcsőkorláton, fedlapon és koporsón rögzített mechanikai nyomok vizsgálata, továbbá – ha rögzíthetők és értékelhetők – a daktiloszkópiai vagy biológiai nyomok. Jelentősége lehet a lefoglalt eszközök szakértői vizsgálatának, a kamerafelvételeknek, valamint a tanúvallomásoknak is. A holttest vizsgálata akkor válhat szükségessé, ha az ügyben annak állapota vagy az esetleges sérülések bizonyítási jelentőséggel bírnak.
Ha bűncselekmény vagy jogsértés következtében sérelem vagy anyagi kár érte, és szeretné hatékonyan érvényesíteni sértetti, kártérítési vagy személyiségvédelmi jogait, kérjen szakszerű jogi támogatást dr. Kiss D. Csabától a jogomvan.hu weboldalon.
