TEK-es vezetőnek hazudva magát csalt ki milliókat egy Venezuelában bebörtönzött nő családjától

Első fokon két év hat hónap börtönbüntetésre ítélte a bíróság azt az 53 éves férfit, aki magas rangú rendőrségi kapcsolataira hivatkozva azt ígérte egy családnak, hogy tízmilliókért cserébe hazahozza a Venezuelában fogva tartott lányukat. A csaló több mint 17 millió forintot csalt ki a sértettektől, mielőtt gyanút fogtak és feljelentést tettek ellene.

A vád szerint az 53 éves elkövetőt az egyik sértett egy budapesti fürdőben ismerte meg, ahol korábban azt hallotta róla, hogy a Terrorelhárítási Központ (TEK) egyik vezető beosztású rendőre. Amikor 2025. augusztus 14-én ismét találkoztak, a nő megemlítette neki barátnője lányának az ügyét, akit hónapokkal korábban elfogtak a venezuelai hatóságok, börtönbe került, és a családja azóta semmit sem tudott róla. A férfi valótlanul megerősítette, hogy valóban a TEK-nél dolgozik vezetőként, így a nő további részleteket is elárult neki a helyzetről.

A férfi még aznap megbeszélt egy találkozót a nő újbudai lakásán a fogvatartott lány anyjával és annak élettársával. Ott azt állította nekik, hogy a kapcsolatain keresztül képes elintézni egy fogolycserét a lány hazahozatala érdekében, aminek a teljes költsége 28 millió forint. A három sértett bízva az ígéretben folyamatosan adta át a pénzt a férfinak, összesen mintegy 17,5 millió forintnak megfelelő forintot és eurót. Az elkövető a fizetési kényszerhelyzetet azzal is fokozta, hogy a sértettek előtt úgy tett, mintha telefonon intézkedne a háttérben, és azt állította, hogy a kimenekítési költséget már meg is előlegezte, így tartoznak neki.

Időközben a család hivatalos forrásból is kapott híreket a lány fogva tartásának körülményeiről, emiatt gyanakodni kezdtek a felkínált fogolycsere hitelességében. A férfi ekkor azzal módosította a történetét, hogy nem fogolycserét, hanem a nő Venezuelából történő kimenekítését tudja elintézni. További fizetésekre végül már nem került sor, mert a család feljelentést tett. A rendőrség elfogta a férfit, akit a bíróság letartóztatott.

A vádlott a Budai Központi Kerületi Bíróságon 2026 április végén megtartott előkészítő ülésen beismerte a terhére rótt bűncselekményeket és lemondott a tárgyaláshoz fűződő jogáról. A bíróság a három sértett sérelmére elkövetett csalás miatt 2 év 6 hónap börtönbüntetésre és vagyonelkobzásra ítélte. Az ítélet ellen a kerületi ügyészség hosszabb tartamú börtönbüntetésért, valamint a kicsalt további összegekre is kiterjedő vagyonelkobzásért fellebbezett, amit a Fővárosi Főügyészség is fenntartott. Az eljárás így másodfokon, a Fővárosi Törvényszéken folytatódik.

💡 Jogi iránytű dr. Kiss D. Csabától: A megkárosított család jogai és a kárrendezés lehetőségei

• A polgári jogi igény és a biztosított vagyon kapcsolata: A sértettek a büntetőeljárásban magánfélként előterjeszthetik a bűncselekménnyel közvetlenül összefüggő kárigényüket. A sértetti igény érvényesítése, valamint a lefoglalt vagy zár alá vett vagyon sorsa a vonatkozó eljárási szabályok szerint alakul, így a kárigények tényleges megtérülése a fellelhető és biztosított vagyonelemek meglététől, illetve azok jogi sorsától függ.
• A kárrendezés realitása a gyakorlatban: Bár a bíróság vagyonelkobzást rendel el, a kicsalt pénz tényleges visszaszerzését nagyban befolyásolja, hogy a nyomozó hatóságoknak sikerült-e a vádlottnál bankszámlákat, készpénzt, ingatlant vagy egyéb értéktárgyakat zár alá venniük. Amennyiben a vádlott a kicsalt összegeket eltitkolta vagy felélte, a követelés behajtása a jövőbeni letiltható jövedelmek vagy fellelhető vagyonelemek függvénye, amelynek kimenetele az ügy konkrét részleteitől függően alakulhat.
• Sérelemdíj a rendkívüli mentális trauma miatt: A külföldi börtönben lévő gyermek miatti szülői aggodalom és fizetési kényszerhelyzet gátlástalan kihasználása, valamint a folyamatos pszichés nyomásgyakorlás felvetheti a sértettek emberi méltóságának és személyiségi jogainak súlyos sérelmét, ami sérelemdíj iránti igényre is alapot adhat. A követelés megítélése és annak pontos mértéke azonban a bíróság egyedi, az eset összes körülményét vizsgáló mérlegelésétől függ.
• A beismerő vallomás és a bizonyítékok eljárási súlya: Mivel a vádlott az előkészítő ülésen beismerte a bűncselekmények elkövetését és lemondott a tárgyaláshoz való jogáról, a bíróság a jogszabályok keretei között ennek megfelelően járhat el, ugyanakkor a jogerős szankcióról továbbra is a másodfokú bíróság dönt. A polgári jogi igények és az ügyészségi fellebbezés elbírálásánál a sértettek részletes és következetes vallomásai, a pénzátadásokról és euróváltásokról szóló igazolások, valamint a vádlott megtévesztő állításait rögzítő üzenetváltások továbbra is fontos bizonyítási eszközként szolgálnak.

Ha Önt vagy családját kiszolgáltatott helyzetét kihasználva, jelentős vagyoni kárt okozva károsították meg, és szeretné hatékonyan érvényesíteni károsulti vagy személyiségvédelmi jogait, kérjen professzionális támogatást dr. Kiss D. Csabától a jogomvan.hu weboldalon.

Ezt olvastad már? Társkeresőn vadászott áldozataira a budaörsi csaló