Hűtlen kezelés és hivatali visszaélés miatt emeltek vádat az Integritás Hatóság elnöke ellen

A Központi Nyomozó Főügyészség vádiratot nyújtott be Biró Ferenc Pál, az Integritás Hatóság elnöke ellen a Pesti Központi Kerületi Bíróságon. A vád szerint a vezető többek között fiktív szerződésekkel, jogosulatlan gépkocsihasználattal és indokolatlan kifizetésekkel több mint 140 millió forintos vagyoni hátrányt okozott a szervezetnek.

A nyomozó ügyészek egy bejelentés alapján indított büntetőeljárásban, az elsődleges nyomozati cselekményeket követően 2025 januárjában hallgatták ki először gyanúsítottként Biró Ferenc Pált és a feleségét. A kiterjedt bizonyítási eljárás – tanúkihallgatások, kutatások és adatszerzések – eredményeként a hatóság újabb bűncselekmények gyanúját is közölte az elnökkel. A 2026. áprilisi iratismertetést követően, a május 19. és 22. között beérkezett terjedelmes indítványok értékelése után az ügyészség 2026. június 5-én emelt vádat hivatali visszaélés, közokirat-hamisítás és különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette miatt.

A vádirat szerint a vezető annak ellenére tartotta fenn egy luxus terepjáró hatóság által fizetett bérletét, hogy számára az Integritás Hatóság már biztosított egy szolgálati személyautót két gépkocsivezetővel. A bérelt jármű használatát teljes egészében a feleségének engedte át. Az asszony jogosulatlanul használta a gépkocsit, ráadásul az üzemanyagot is a szervezet számlájára tankolta, amivel mintegy 21 millió forint vagyoni hátrányt okozott.

A hatóság elnöke a pozíciójával visszaélve önhatalmúlag gyakorolt közhatalmi jogosítványokat. Ennek során a jogszabályokkal ellentétesen korlátozta az igazgatóság másik két – pályázat útján választott és a köztársasági elnök által kinevezett – elnökhelyettesének jogköreit, hogy kizárja őket törvényes jogaik gyakorlásából.

Biró Ferenc Pál a szervezet feladataival összeegyeztethetetlen tartalmú, összesen három szerződést kötött egy brüsszeli székhelyű tanácsadó céggel, részben egy brüsszeli diplomáciai képviselet felállítása céljából. Erre a hatóságnak nem volt jogosultsága, mivel külképviseletet kizárólag az ország létesíthet. A szerződések alapján szükségtelenül fizettek ki több mint 100 millió forintot lobbi- és kommunikációs szolgáltatásokra. A vád szerint az elnök egy fiktív telephelyhasználati szerződést is kötött a tanácsadó cég címére, majd intézkedett annak közhiteles nyilvántartásba vételéről, miközben a hatóságnak sosem volt saját irodája a belga fővárosban. Ezen felül külföldi kiküldetései során a jogosan felvett napi élelmezési díj mellett az Integritás Hatóság bankkártyájával további 1,5 millió forintot költött saját szükségleteire.

A vádirat kitér arra is, hogy az elnök 2024-ben a megfelelő képesítések hiányának tudatában alkalmazta egy családi barátját. A férfi a tervezett Integritás Akadémia keretein belül végzett volna oktatást, többek között az alábbi témában:

„A halál hagyományos és modern értelmezése és a létkorrupció összefüggései. A halál utáni exisztencia és az integritás helyreállítása.”

A férfi munkaviszonya végül a kötelező nemzetbiztonsági ellenőrzés során felmerült befolyásoló információ miatt a törvény erejénél fogva szűnt meg, de alkalmazásával több mint 11 millió forintos kár érte a hivatalt. A Központi Nyomozó Főügyészség az összesen 140 millió forintot meghaladó vagyoni hátrányt okozó ügyben azt indítványozta, hogy a bíróság ítélje szabadságvesztésre és pénzbüntetésre az elnököt, valamint rendeljen el vele szemben 23 millió forintnyi vagyonelkobzást a gépkocsihasználat és a bankkártyás fizetések miatt. A gépkocsihasználatban bűnsegédként részt vevő feleség esetében próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés és pénzbüntetés kiszabását kérték.