Összehangolt akció keretében csaptak le a hatóságok egy fantomcégekből álló hálózatra, amely fiktív számlák kiállításával okozott jelentős kárt a költségvetésnek. A bűnszervezet irányítóit és a hálózat működtetésében részt vevő strómanokat is azonosították a szakemberek.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) nyomozói egy kiterjedt, több megyét érintő bűnszervezet működésének vetettek véget. Az eddigi adatok alapján a csoport olyan céghálózatot épített ki, amelynek egyetlen célja a gazdasági tevékenység látszatának fenntartása és a jogosulatlan áfa-visszaigénylés volt. A hálózat élén álló irányítók úgynevezett fantomcégeket hoztak létre, amelyek élére hátrányos helyzetű, tényleges döntési jogkörrel nem rendelkező strómanokat ültettek.

A nyomozás során több tucat helyszínen tartottak házkutatást, ahol nagy mennyiségű készpénzt, értékes vagyontárgyakat és a bűncselekmény elkövetését igazoló dokumentációt foglaltak le. A lefoglalt bizonyítékok és a pénzügyi elemzések megerősítették, hogy a hálózat milliárdos nagyságrendű forgalmat generált papíron, miközben valós szolgáltatásnyújtás vagy áruértékesítés nem történt. A hatóságok több gyanúsítottat előállítottak, az ügyben különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás miatt folyik az eljárás.

⚖️ Mit mond a Btk.?

A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 396. § (1) bekezdése szerint aki a költségvetésbe történő befizetési kötelezettség megállapítása szempontjából jelentős tényről valótlan nyilatkozatot tesz, vagy adatot eltitkol, és ezzel a költségvetésnek vagyoni hátrányt okoz, bűntett miatt büntetendő. A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a költségvetési csalást bűnszervezetben követik el, vagy ha a vagyoni hátrány mértéke a különösen jelentős (ötszázmillió forintot meghaladó) összeget eléri.