A KR NNI célkörözési egysége és a BRFK közös munkájának köszönhetően Oldenburgban fogták el azt az 51 éves férfit, aki három éve bujkált a hatóságok elől. R. György ellen hét belföldi és három európai elfogatóparancs volt érvényben, összesen hét év letöltendő börtönbüntetés miatt.

A Heves vármegyei illetőségű férfi keresését idén év elején vette át a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (KR NNI), miután a Heves Vármegyei Rendőr-főkapitányság a segítségüket kérte. Az 51 éves R. György 2022-ben szökött meg a rá jogerősen kiszabott szabadságvesztések elől, és azóta ismeretlen helyen tartózkodott. A nyomozásba a BRFK Célkörözési Osztálya is bekapcsolódott, a budapesti egység információi pedig jelentősen leszűkítették a lehetséges tartózkodási helyek körét.

A beszerzett adatok alapján felmerült, hogy a keresett személy Németországban rejtőzködik. A magyar fejvadászok a Célkörözési Egységek Európai Hálózatán (ENFAST) keresztül léptek kapcsolatba a német hatóságokkal, az adatcserét pedig az ORFK BF NEBEK koordinálta. A férfi ellen az Egri, a Szekszárdi és a Veszprémi Törvényszék csalás miatt, míg a Fővárosi Törvényszék csalás és garázdaság miatt adott ki elfogatóparancsokat.

A nemzetközi együttműködés 2026. április 20-án vezetett eredményre, amikor a rendőrök Oldenburg egyik áruházában intézkedtek a férfival szemben. Az elfogást követően kiderült, hogy R. György ellen Magyarországon és Németországban is további büntetőeljárások vannak folyamatban. A férfit a német hatóságok őrizetbe vették, a kiadatásáról később születik döntés.

⚖️ Mit mond a Btk.?

A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 373. § (1) bekezdése szerint aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt, vagy tévedésben tart, és ezzel kárt okoz, csalást követ el. A büntetési tétel a kár értékétől és az elkövetési módtól függően változik; az alapeset vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, de minősített esetekben, például jelentős kárt okozó csalásnál, vagy ha azt bűnszövetségben, illetve üzletszerűen követik el, a büntetés egytől öt évig, vagy akár kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés is lehet.

A garázdaság vétségét a Btk. 339. § (1) bekezdése alapján az követi el, aki olyan kihívóan közösségellenes, erőszakos magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen, és ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.