Bukfenc a határon: cigi, alkohol és hamis ruhák

A pénzügyőrök egy belgiumi fuvar során 85 darab hamisított márkás ruhát, valamint jelentős mennyiségű cigarettát és alkoholt foglaltak le egy román rendszámú járműből. A rakomány értéke és a kiszabható bírság összege megközelíti a kilencmillió forintot.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) munkatársai Komárom-Esztergom vármegyében, a Monostori híd kilépő forgalmában ellenőriztek egy román honosságú, trélert vontató kisbuszt. A jármű rakterének átvizsgálásakor a személyes csomagok közül 120 doboz román zárjegyes cigaretta, valamint műanyag palackokban összesen 120 liter ismeretlen eredetű szeszes ital került elő.

A tételes ellenőrzés során a raktér mélyéről kartondobozokból Hugo Boss, Emporio Armani, Balenciaga és Louis Vuitton védjeggyel ellátott pólók, pulóverek, farmernadrágok és bőrkabátok kerültek elő. A márkajogosultak képviselői a helyszínen megállapították, hogy a 85 darab ruházati termék silány minőségű hamisítvány, amelyek védjegyoltalom alatt állnak.

A jármű 46 éves sofőrje a helyszíni elszámoltatáskor azt nyilatkozta, hogy a dohányterméket és az alkoholt megbízásból szállította Belgiumba, a rakományban talált hamis ruhákról pedig nem volt tudomása. A pénzügyőrök a jövedéki termékeket és a ruházati cikkeket lefoglalták. A jogsértés miatt a járművezető körülbelül egymillió forint jövedéki bírságra számíthat, míg a hamisítványokkal okozott vagyoni hátrány mértéke eléri a 7,8 millió forintot. Az ügyben jövedéki törvénysértés és iparjogvédelmi jogok megsértése miatt indult eljárás.

⚖️ Mit mond a Btk.?

A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 388. § (1) bekezdése szerint „Aki a védjegyoltalomból eredő jog megsértésével a védjeggyel azonos vagy ahhoz hasonló megjelölést használ az árujegyzékben szereplő árukkal azonos vagy azokhoz hasonló árukon, és ezzel vagyoni hátrányt okoz, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”

A (2) bekezdés a) pontja alapján a büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha az iparjogvédelmi jogok megsértését nagyobb vagyoni hátrányt okozva, míg a b) pont szerint egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha jelentős vagyoni hátrányt okozva követik el.

A Btk. 459. § (1) bekezdés 16. pontja alapján a nagyobb vagyoni hátrány ötszázezer-egy és ötmillió forint közötti, a jelentős vagyoni hátrány pedig ötmillió-egy és ötvenmillió forint közötti összeget jelent.