Mobilalkalmazás
A Debreceni Regionális Nyomozó Ügyészség 50 határrendész és 3 civil ellen emelt vádat rendszerszintű korrupció miatt. A bihar-keresztesi kirendeltség állományába tartozó vádlottak összehangoltan fogadtak el vesztegetési pénzeket, amelyeken előre meghatározott osztozkodási szisztéma szerint osztoztak.
[Archivált média]
[Archivált média]
[Archivált média]
[Archivált média]
[Archivált média]
[Archivált média]
[Archivált média]
[Archivált média]
A vád szerint 2021 februárjától a Biharkeresztesi Határrendészeti Kirendeltség 50 munkatársa – köztük alosztályvezető, szolgálatparancsnokok és ügyeletes-helyettesek – megállapodtak abban, hogy szolgálatuk során rendszeresen követnek el korrupciós bűncselekményeket. Az összegyűjtött vesztegetési pénzeket civilek segítségével juttatták ki a határátkelőhelyről. A nagyszabású nyomozásban a Terrorelhárítási Központ, a Készenléti Rendőrség és több vármegyei főkapitányság több száz munkatársa vett részt, speciális pénzkereső kutyákat is bevetve.
Az ügyészség összesen 11 056 vesztegetési cselekmény miatt emelt vádat az 53 terhelt ellen, akik közül 15 határrendész és egy civil beismerő vallomást tett. A sikeres vagyon-visszaszerzési eljárás eredményeként a hatóságok 335 000 000 forint értékben tettek indítványt vagyonelkobzásra. Az ügyészség a vádlottakkal szemben szabadságvesztés és pénzbüntetés kiszabását indítványozta.
A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 290. § (1) bekezdése szerint az a hivatalos személy, aki a működésével kapcsolatban jogtalan előnyt kér, a jogtalan előnyt vagy annak ígéretét elfogadja, illetve a rá tekintettel harmadik személy által adott vagy ígért jogtalan előny elfogadásához hozzájárul, bűntettet követ el, és két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
A 291. § alapján a büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a vesztegetést bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el. A törvény 74/A. §-a rendelkezik a kiterjesztett vagyonelkobzásról, amely lehetővé teszi olyan vagyon elkobzását is, amelynek törvényes eredetét az elkövető nem tudja igazolni, feltéve, hogy a bűncselekményt bűnszervezetben vagy jelentős vagyoni előnyt elérve követték el.
