Vádat emelt a Fővárosi Főügyészség egy 45 éves férfi ellen, aki 2024 decemberében több késszúrással meggyilkolta feleségét egy IV. kerületi lakásban. Az elkövető a gyilkosság után az áldozat bankszámlájáról 800 ezer forintot tulajdonított el, mielőtt külföldre menekült.

A vád szerint a pár 2023-ban kötött házasságot, ám a férfinak még abban az évben börtönbe kellett vonulnia. 2024 nyári szabadulása után költöztek be a nő által bérelt újpesti lakásba. A közös költségeket és a férfi korábbi adósságait is a feleség finanszírozta saját jövedelméből és hitelkeretéből.

A tragédia 2024. december 15-én délután történt, amikor a vádlott beismerte feleségének, hogy a lakásbérletre szánt összeget szerencsejátékon elveszítette. A szóváltást követően a férfi egy késsel többször megszúrta a nőt, aki a helyszínen életét vesztette. A gyilkosság után a férfi magához vette az áldozat mobiltelefonját, és azon keresztül két ismerősének összesen 800 ezer forintot utalt át a nő számlájáról. Az összeget valótlan indokokkal felvetette és átvetette velük.

A férfi, hogy hozzáférjen felesége telefonjához, levágta annak ujját.

A vádlott a bűncselekmény eszközeit – a telefont és a kést – eldobta, majd elrejtőzött. A nyomozók végül 2025 júliusában fogták el külföldön. A Fővárosi Főügyészség fegyházbüntetést és a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségének kizárását indítványozta a jelenleg is letartóztatásban lévő férfi ellen.

⚖️ Mit mond a Btk.?

Btk. 160. § (1) Aki mást megöl, bűntett miatt öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés tíz évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha az emberölést i) különös visszaesőként követik el.

Btk. 366. § (1) Aki idegen dolgot jogtalan eltulajdonítás végett úgy vesz el mástól, hogy e célból a) a bűncselekmény felismerésére vagy elhárítására nála lévő állapotot kihasználja, b) a dolog elvételét követően tetten érték, és a dolog megtartása végett erőszakot vagy élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz, kifosztást követ el.

Btk. 375. § (1) Aki jogtalan haszonszerzés végett információs rendszerbe adatot bevisz, az abban tárolt adatot megváltoztatja, törli, vagy hozzáférhetetlenné teszi, illetve az információs rendszer működését egyéb módon befolyásolja, és ezzel kárt okoz, információs rendszer felhasználásával elkövetett csalást követ el.