Két újabb áldozata van az online térben garázdálkodó bűnözőknek Veszprém vármegyében: egyiküket egy hamis befektetéssel közel nyolcmillió forinttól, másikukat egy nem létező albérlettel fosztották meg pénzétől.

A Veszprém Vármegyei Rendőr-főkapitányság tájékoztatása szerint a bűnözők továbbra is aktívak az interneten, és változatos módszerekkel célozzák meg a gyanútlan felhasználókat. A súlyosabb esetben egy középkorú férfi vált áldozattá, akit egy közösségi oldalon talált hirdetésen keresztül hálóztak be. A csalók „egyedülálló” befektetési lehetőséggel kecsegtették, aminek hatására a sértett első körben közel 100 ezer forintot utalt át egy megadott bankszámlára.

A módszer a szokásos pszichológiai nyomásra épült: a gyors és nagy nyereség ígéretével újabb összegeket csaltak ki tőle. A férfi egy hónapon belül többször is fizetett, végül közel nyolcmillió forintja bánta a hiszékenységet, cserébe pedig csak hitegetést kapott.

A másik friss eset egy albérletkereső nőt érintett, aki közel háromszázezer forintot veszített. Ő egy internetes hirdetésre jelentkezett, ahol a bérbeadóval csupán szóbeli egyezséget kötött. Miután elutalta a kért összeget, kiderült, hogy a hirdetés valótlan, a hirdető pedig elérhetetlenné vált.

Intő jelek és a „külföldi tulajdonos” meséje

A hatóságok a két eset kapcsán ismételten felhívják a figyelmet a gyanús jelekre. Az albérletes csalásoknál visszatérő elem a külföldi tulajdonosra való hivatkozás.

„A hirdetéshez általában külföldön tartózkodó tulajdonos tartozik, aki nem tud személyesen találkozni”

– áll a rendőrségi közleményben. Szintén gyanakvásra adhat okot, ha a lakást rendkívül kedvező áron kínálják, vagy szerződés nélkül, előre kérik a pénzt.

A befektetési csalásoknál a rendőrség ökölszabálya egyértelmű: utasítsuk el a kéretlen telefonhívásokat, és kezeljük fenntartással a túl szépnek tűnő ajánlatokat.

„Mindig gyanakodjon, ha az a megérzése támad, hogy ez túl szép, hogy igaz legyen”

– figyelmeztetnek a szakemberek, hozzátéve: az is csalásra utalhat, ha az ajánlat állítólag csak korlátozott ideig él, vagy titoktartást kérnek az ügyféltől.

⚖️ Mit mond a Btk.?

373. § Csalás

(1) Aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt, vagy tévedésben tart, és ezzel kárt okoz, csalást követ el.

(2) A büntetés vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztés, ha a csalás kisebb kárt okoz.

Megjegyzés: A fenti cikk két különböző súlyú bűncselekményt tárgyal. Az albérletes csalásnál a kár 300 ezer forint, ami „kisebb kárnak” (50 ezer – 500 ezer Ft) minősül, így az alapeset (vétség, 2 év) érvényesül. A befektetési csalásnál azonban a kár közel 8 millió forint, ami a törvény szerint „jelentős érték” (5 millió – 50 millió Ft). Ezért az utóbbi eset a 373. § (4) bekezdés a) pontja szerinti minősített esetnek számít, amely bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Ezt olvastad már? Álrendőrt fogtak a somogyi zsaruk Siófokon