Mai névnap: Emma
Elhunyt édesanyjával élt együtt napokig egy férfi Dunakeszin
A Dunakeszi Járási Ügyészség vádat emelt egy férfi ellen, aki beteg, majd elhunyt édesanyjához sem orvost, sem mentőt nem hívott, és napokig együtt élt a holttestével.
A férfi dunakeszi otthonában lakott édesanyjával, aki mozgásában korlátozott, később ágyhoz kötött volt. 2024 augusztusának elején az asszony jelezte, hogy rosszul érzi magát, ám a fia a panaszai ellenére sem hívott orvost. Bár elment a háziorvoshoz és táplálékkiegészítőt íratott, azt nem közölte, hogy az édesanyja súlyos állapotban van.
Az asszony állapota folyamatosan romlott, már nem evett, nem reagált a kérdésekre, és augusztus 9-én meghalt. A férfi ezután négy napon keresztül együtt élt az elhunyttal, mielőtt értesítette volna a háziorvost.
A Pest Vármegyei Főügyészség tájékoztatása szerint a férfi „észlelte édesanyja romló állapotát, azonban nem nyújtott segítséget, pedig az tőle elvárható lett volna.”
A Dunakeszi Járási Ügyészség a büntetett előéletű férfit segítségnyújtás elmulasztásának vétségével vádolja, és vele szemben végrehajtandó szabadságvesztést, közügyektől eltiltást, valamint korábbi felfüggesztett szabadságvesztésének végrehajtását indítványozta. A vádlott bűnösségéről a Dunakeszi Járásbíróság dönt.
⚖️ Mit mond a Btk.?
A Büntető Törvénykönyv 166. § (1) alapján:
Aki nem nyújt tőle elvárható segítséget oly módon, hogy ezzel más életét vagy testi épségét veszélyezteti, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Ez a tényállás a segítségnyújtás elmulasztását szabályozza, amely mindenkit terhelő kötelezettség, ha valaki sérült vagy olyan személynek nem nyújt segítséget, akinek az élete vagy testi épsége közvetlen veszélyben van. A büntetési tétel vétségként két évig terjedő szabadságvesztés, amely súlyosabb esetekben (például ha a sértett meghalhatott volna) három vagy öt évre emelkedhet.
A segítségnyújtásnak az elvárhatóság szintjén kell megvalósulnia, az adott helyzet körülményeihez igazodva. Az elkövető lehet bárki, a mulasztásért való felelősség nem függ attól, hogy ő idézte-e elő a veszélyhelyzetet.







