A Bács-Kiskun Vármegyei Főügyészség vádat emelt egy szervezett bűnözői csoport tagjai ellen, akik éveken át fiktív számlákkal működtettek úgynevezett számlagyárat, és így több mint másfél milliárd forint kárt okoztak a költségvetésnek.

Hét évig működött a számlagyár

A vádirat szerint egy budapesti férfi irányítása alatt 2013 és 2020 között működött az a számlagyár, amely fiktív számlák biztosításával segített vállalkozásokat abban, hogy jogtalanul jussanak pénzügyi előnyhöz. A négytagú bűnszervezet összesen 22, tényleges gazdasági tevékenységet nem végző céget használt fel az elkövetéshez.

A számlázási láncolatokon keresztül informatikai és építőipari munkákról állítottak ki valótlan tartalmú számlákat. A pénzügyi tranzakciók csupán papíron történtek meg: a megrendelők a számlák bruttó összegéből 6–8 százalékos „jutalék” levonása után visszakapták a teljes összeget. A bűnszervezet a működését cégek folyamatos cseréjével, fantomizálással és titkos kommunikációval próbálta leplezni.

Cégvezetők is a vádlottak között

A vádirat szerint a bűnszervezet tagjai feladatokat osztottak egymás között: volt, aki a strómanokat szervezte, más a készpénzfelvételért felelt, míg külön ember kezelte a napi adminisztrációt és a bizonylatokat. A számlázásban érintett cégek könyvelését ugyanaz a könyvelő végezte, a kommunikáció pedig titkosított csatornákon zajlott.

A számlagyár szolgáltatásait igénybe vevő 14 vállalkozás összesen több mint 1,5 milliárd forint vagyoni hátrányt okozott a költségvetésnek. Ebből az eljárás során 587 millió forint megtérült. Az ügyészség a haszonhúzó cégek és a bűnszervezet tagjai ellen vagyonelkobzást is kezdeményezett, amelynek biztosítására zár alá vételek is történtek.

A Bács-Kiskun Vármegyei Főügyészség a számlagyárat működtető személyeket különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen és bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalással, valamint vesztegetéssel és hamis magánokirat felhasználásával vádolja. A fiktív számlákat felhasználó cégvezetők felelősségét az okozott kár mértéke alapján állapítják meg – közölte a Bács-Kiskun Vármegyei Főügyészség.

Az ügyben a Kecskeméti Törvényszék fog dönteni.

Mit mond a Btk.?

A Btk. 396. § (1), (2), (6) bekezdései szerint a költségvetési csalás bűntette különösen súlyosnak minősül, ha azt különösen nagy vagyoni hátrányt okozva, üzletszerűen, vagy bűnszervezetben követik el. Az ilyen esetekben akár 5-től 20 évig terjedő szabadságvesztés is kiszabható. A kapcsolódó bűncselekmények – például vesztegetés (Btk. 290. §) és hamis magánokirat felhasználása (Btk. 345. §) – szintén súlyosbíthatják a büntetést.